Címlap Blog zoli Lelki erő - Bhagavad-gítá - A Gítá helye a védikus irodalomban

2011.02.13 18:45:45
zoli


  Az Indiában fennmaradt ősi írott tudást és hagyományt védának nevezik, maga a kifejezés is tudást jelent.



  A védikus irodalom felosztása

  A védikus irodalom funkcionálisan három nagy részre oszlik.

  Az első csoport az azonos nevű véda. Ez tartalmazza az ősi tudás alapjait.
(A Rigvéda tartalmazza a himnuszokat.   A Yadzsurvéda prózai szövegeket tartalmaz, ami az rítusok körülményeit írják le. A Számavéda az énekek könyve. Az Atharvavédához minden más funkció tartozik, főleg társadalomtudományokat tartalmaz.)

  A második csoport a védánga. Ez tartalmazza az elméletet, ami az alkalmazáshoz kell.
(A Siksa a fonetika, a szanszkrit szavak kiejtésének a tudománya. A Csanda a versmérték. A Vyákarana a nyelvtan. Nirukta a szókincs és az értelmezés. A Kalpa a rítusok leírása. A Dzsyotisa az idő tudománya, meghatározza, hogy egy adott időszak, milyen cselekvésnek kedvez.)

  A harmadik csoport az upánga. Ez a védikus tudás az életben való alkalmazása.
(A Mimánsá a védikus szövegek különböző értelmezési szintjeit mutatja be. Purána a védikus történelem leírása. A Dharma az ember természetével és a társadalomtudományokkal foglalkozik. A Nyáya tartalmazza a logikát.)

  A Bhagavad-gítá több kategóriába is bele illik:
  -a Védák gyűjtőkifejezésen belül van egy véda nevű kategória, amihez a négy véda és az upanisadok is hozzátartoznak. Az upanisad szó szerint azt jelenti, hogy közel ülni, ez a kifejezés a tanító és a tanítvány közötti bensőséges kapcsolatra utal. Ezért a Bhagavad-gítá-t hívják Gitopanisad-nak is.
  -upánga, mert a történelmi elbeszéléseken belül, a történelmi események kategóriájában helyezkedik el. Konkrétan a Mahábhárata egyik fejezete.

  A Mahábhárata

  A Mahábhárata, a Nagy Bharat király és leszármazottainak a története. Bharat király után nevezik az indiaiak Indiát Bharat-nak. Ez India indiai neve.
A mű szűkebb értelemben két rivális királyi családról a Pándavákról és a Kauravákról szól. A Pándavák örökölnék a trónt de míg nem érik el az uralkodáshoz szükséges életkort addig a Kauravák vezetője, Dhritarástra a király. Dhritarástra király tisztában van vele, hogy a Pándavák lennének az ideális uralkodó család. Jó adottságokkal rendelkeznek, megfelelően képzettek, igaz szívűek, kulturáltak, vallásosak. Azzal is tisztában van, hogy az ő fiai nem ilyenek, hanem pont az ellenkezőjét képviselik de atyai szeretetében képtelen a megfelelő döntésre így mindig gonosz szívű fiainak kedvez. A királyi családok között a konfliktus végül a Kuruksétrai csatába torkollik, ekkor hangzik el a csatatéren, közvetlenül a csata előtt a Bhagavad-gítá.
  A Mahábhárata nélkül nem lehet megérteni a Bhagavad-gítát, ráadásul a Mahábhárata több más fejezetében is ad hozzá adalékokat.
Elemzi a művet és mintegy összefoglalóul megnevezi a legfontosabb verseit is és a közöttük lévő hierarchiát is.
Többek között innen származnak a fejezetek számai és címei is. Az eredeti szanszkrit mű négysoros versekből áll, a szavak között nincsenek szóközök csak a sorok között van sortörés. Így az eredeti mű ugyan tartalmazza a fejezetek címeit de egy másik fejezetben és a fejezetek kezdésére a kezdőverseiket idézi.



  A Gítá helye a védikus irodalomban | bhagavad-gítá | lelki erő
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: