Címlap Blog zoli Asus X101 - egy kis történelem: a linux-család

2011.09.04 17:27:36
zoli


  Azt mindenki tudja, aki ezt a cikksorozatot olvassa, hogy az Asus X101 alapkiadásán MeeGo fut, sokan azt is tudják, hogy ez egy linux-magú operációs rendszer.
Ez a bejegyzés azt a szakadékot szeretné áthidalni, ami a között van, hogy valaki vett egy gépet előtelepített linuxkával és a között, hogy nekiesik meghódítani a Linux Tsodálatos Világát. Ez természetesen azoknak akik már ismerik a témát nem fog sok újat mondani.



(http://www.mota.ru / Kedvenc háttérkép oldalaim: Mota)

  Az operációs rendszerek felépítése


  Minden operációs rendszer ugyanúgy épül fel.
Hasonlatként talán a gyümölcsöt lehetne használni.
Legalapvetőbb eleme a rendszermag (kernel), ami a gép erőforrásainak kezeléséért felel.
Ez lenne a gyümölcs magja.
Ezt veszi körbe a parancshéj (Shell vagy CLI - Command Line Interface), ennek segítségével tudunk utasításokat kiadni.
Ez a példámban a maghéjra hasonlít.
Az első programok (userland) azért készültek, hogy ne kelljen állandóan ugyanazokat az utasításokat kiadni, hanem csak elindítani a programot, ami ezt megteszi.
A programok a gyümölcshússal állnak párhuzamban.

  A programokat sokáig parancssorból kellett indítani, ezt könnyítette meg a szöveges mód (TUI - Text User Interface), az egyik legrégebbi TUI amit a mai napig fejlesztenek a Total Commander.

  Az asztali környezet (GUI - Graphical User Interface) tette lehetővé azt, hogy a felhasználó egy szép felületen, egérkattintással tudjon navigálni, utasítást kiadni.
Ez olyan mint a gyümölcs héja.

  Az asztali grafikus környezet nem minden esetben fedi le a parancshéjat, így bizonyos utasításokat csak így lehet kiadni.
Sok esetben egy Windows operációs rendszerre írt vírus vagy agresszív program (adware spyware) először a vírusirtót és a grafikus rendszert veszi célba. A vírusirtóval megpróbálja elhitetni, hogy nem létezik, a grafikus rendszeren belül pedig megközelíthetetlenné teszi magát. A kártékony programok írói tisztában vannak vele, hogy a legtöbb felhasználó nem boldogul sem szöveges, sem parancssori környezetben. Így még ha valaki tudja is, hogy hol van a vírus az operációs rendszerben, nem tudja letörölni, mert a vírus nem hagyja a felhasználót navigálni a grafikus rendszerben -legalább nem ott ahol ő van.


  A legelterjedtebb operációs rendszerek

  Az első asztali környezetet és a hozzá szükséges egeret a Xerox fejlesztette ki, kevésbé értettek a marketinghez, valamint csúnyán túlárazták a terméküket. Ebből merített ihletet a Microsoft és az Apple is, így ők jelentették meg az első grafikus környezettel működő konfigurációkat széles kereskedelmi forgalomban.
Mind a mai napig ők a piacvezetők.

  A többi operációs rendszernek nem volt grafikus környezete vagy nagyon kezdetleges volt, ez megnehezítette az elterjedésüket. A BSD- és a Linux-család tagjait sokszor egyetemeken, kutatási intézetekben használták.
Az áttörést a KDE (először Kool, majd később csak K Desktop Environment) hozta meg ez volt az első asztali környezet amit a nyílt forrású, ingyenes operációs rendszerek tudtak használni.


  A harmadik legelterjedtebb operációs rendszer az Ubuntu vagy a Linux Mint.
  Az ingyenes, nyílt forrású rendszereknek nagyon nehéz mérni a piaci részesedésüket, mivel nem állnak rendelkezésünkre eladási adatok.
A legáltalánosabban elfogadott elterjedtséget a Linux-családban a Distrowatch méri. Több száz Linux disztribúció adatlapja érhető el az oldalukon, az első százat pedig láthatjuk sorrendben is. A Distrowatch a honlap látogatottságot veszi figyelembe, ez alapján rangsorolja a disztrókat.
Ez természetesen nem egy egzakt módszer de még mindig ez a legmegbízhatóbb.
Az Ubuntu és a Linux Mint folyamatosan nagyon közel állnak egymáshoz, ráadásul van is némi átjárás a két rendszer között, a felhasználók általában kíváncsiak a másik rendszerre, így állandóan látogatják egymás oldalait. A támogatottságot az Ubuntu jobban megszervezte, így sokszor a Mint-et futtatók is a regionális Ubuntu oldalra járnak segítségért.
A Linux Mint az elmúlt három hónapban már megelőzte az Ubuntut.

  A Linux-család

  A UNIX a legrégebb óta fejlesztett operációs rendszer család.
Olyan operációs rendszereket köszönhetünk neki mint a MINIX, ami a Linux alapjául szolgált.

  További Unix örökségű rendszerek.
  A BSD ami a UNIX Berkeley egyetemen fejlesztett verziója, különböző verzióit számos egyetemen és kutatási intézetben használják. Legelterjedtebb otthoni felhasználásra szánt változata a FreeBSD.
  A Sun OS (később Sun Solaris, majd Oracle Solaris).
A Sun Microsystems örvendeztetett meg minket a Java programozási nyelvvel. A Java-ban írt programok használatához szükséges egy környezet (Java Runtime Environment). Különösen az internetes felületek használják ezeket, mint pl. a chat-felületek. A netezéshez a Java kiegészítők hasonlóan fontosak mint a Flash kiegészítők, amiknek hiányában a legtöbb beépített videó nem megy.
A Sun vásárolta fel a StarOffice-t és készített belőle egy nyílt és ingyenes változatot OpenOffice néven. Amikor az Oracle felvásárolta a Sun-t nem tudtak megegyezni az OpenOffice fejlesztőivel akik így egyedül folytatták a fejlesztést LibreOffice néven.
A Cisco és a Google alapítói is korábban a Sun Microsystems-nél dolgoztak.
  A Mac OS X alapja háromnegyed részben olyan rendszerekből áll amiket BSD-ből fejlesztettek.
A Mac OS X alapjául szolgáló rendszerek (a Mac OS 9-en kívül):
-BSD → Rhapsody.
-BSD → Darwin BSD és OpenDarwin
-BSD → Sun OS → NeXTSTEP és OpenStep.


  A MINIX a UNIX egyszerűsített, nyílt forrású, asztali számítógépekre fejlesztett változata volt.
Alkotója Andrew S. Tanenbaum holland professzor, aki a rendszert oktatási céllal írta azért, hogy tanítványai így tanulják meg az operációs rendszerek felépítését. Programozók és egyetemisták különféle internetes levelezési listákat indítottak a témában. Az egyik lelkes levelező Linus Torvalds (a Helsinki Egyetem számítástechnikai tudományok karának másodéves hallgatója és autodidakta hacker) volt. 1991 tavaszán, MINIX alatt, saját operációs rendszer fejlesztésébe fogott. Augusztus 25.-én egy levélben adott róla hírt, ami mára legendává vált a számítástechnika történelmében.

  "Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu)... Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között (gyakorlati okokból) azonos a fájlrendszer fizikai kiosztása)...
...Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket :-)"


  A Linux szigorúan tekintve csak egy rendszermag (kernel), attól függően, hogy milyen parancshéjjal (Shell vagy CLI - Command Line Interface),  milyen programokkal (userland) és milyen asztali környezettel (GUI - Graphical User Interface) veszik körbe, hívjuk egy bizonyos fajta Linux-nak.

  A legelterjedtebb Linux disztribúciók

  1. Ubuntu - http://www.ubuntu.com / http://ubuntu.hu

  A Canonical Ltd. fejleszti, az alapja Debian.
Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése „emberiesség másokkal szemben; az vagyok aki vagyok”.
Az Ubuntu minden kiadása valamilyen állat nevét és egy vele megegyező betűvel kezdődő melléknév vicces kombinációját viseli.

  4.10 Warty Warthog: Rücskös Varacskosdisznó, 5.04 Hoary Hedgehog: Deres Sündisznó, 5.10 Breezy Badger: Szeles Borz, 6.06 Dapper Drake: Takaros Gácsér. Innentől az elnevezéseket már ABC sorrendben választják: 6.10 Edgy Eft: Zizi Kisgőte stb.
  A verziószámok 4.10-től indulnak, mert innentől vált nyilvánossá a fejlesztés. A verziók félévente jelennek meg, a számok a kiadás évéből és hónapjából állnak: 4.10 → 2004. 10. 20.

  Egyedi telepítője van ami csupán néhány lépésből áll, nagyon egyszerű és jól követhető. A particionálása egyszerű, könnyedén fel lehet telepíteni Windows mellé is. Nagyon erősen ráfeküdtek a felhasználói élményre, különösen a kezdő felhasználók tekintetében. Ez a konzervatív linux felhasználók köréből rendszeresen negatív kritikákat vált ki.
  A Canonical sok esetben cégszerűen kommunikál amihez a linux felhasználók nincsenek hozzászokva. Ez egyrészt jó mert a fejlesztések így nagyon gyorsak, másrészt rossz mert néha nem a már meglévő felhasználóknak szólnak. Jó példa erre az amikor az ablakkezelők gombjai átkerültek a jobb oldalról balra mint a Mac OS X-ben és erőteljesen Mac-re hajazó stíluselemek jelentek meg.

  2. Linux Mint - http://linuxmint.com / http://linuxmint.hu

  Egy Ír közösség készíti, az alapja Ubuntu.
A Mint egy angol szó, ami magyarul mentát jelent. Bár sokan megkérdőjelezik ezt a verziót, a Linux Mint háttérképen kezdettől fogva láthattunk menta leveleket, mentolos rágógumira utaló elemeket és a szlogenjeiben is rendszeresen felbukkant a frissesség kifejezés is.
A verziók mindig női neveket kapnak ABC sorrendben. Van egy verziószámuk ami egytől kezdődik és minden kiadással egyel nő és mellette feltüntetik azt is, hogy melyik Ubuntu az alapja.

Kubuntu 6.06 (Dapper Drake) Mint 1.0 beta (Ada)
Ubuntu 6.10 (Edgy Eft)
Mint 2.0 (Barbara), Mint 2.1 (Bea) és Mint 2.2 (Bianca)
Ubuntu 7.04 (Feisty Fawn)
Mint 3.0 (Cassandra) és Mint 3.1 (Celena)
Ubuntu 7.10 (Gutsy Gibbon)
Mint 4.0 (Daryna)
Ubuntu 8.04 (Hardy Heron)
Mint 5 (Elyssa)
Ubuntu 8.10 (Intrepid Ibex)
Mint 6 (Felicia)
Ubuntu 9.04 (Jaunty Jackalope)
Mint 7 (Gloria)
Ubuntu 9.10 (Karmic Koala)
Mint 8 (Helena)
Ubuntu 10.04 (Lucid Lynx)
Mint 9 (Isadora)
Ubuntu 10.10 (Maverick Meerkat)
Mint 10 (Julia)
Ubuntu 11.04 (Natty Narwhal)
Mint 11 (Katya)

  Az Ubuntunak kezdetben túlságosan minimál kinézete volt ami helyenként átcsapott bénába, ezt turbózta fel a Mint csapata úgy, hogy még mindig minimál maradt de kapott egy nagyon jól érvényesülő eleganciát.
Folyamatosan hat hónap lemaradásban van az Ubuntu kiadásoktól, ezért a hibákat mindig több idő van kijavítani. Így az új kiadású Mint mindig stabilabb mint az alapjául szolgáló Ubuntu kiadás újonnan.
Kezdettől fogva tartalmazza az USA-ban jogilag aggályos de az EU-ban jogtisztán használható multimédia kodekeket. Erre azóta az Ubuntu is átállt.
Programarzenálja egy kicsit eltér az Ubuntuétól de nem drámaian, a sok kis apró konfiguráció és kiegészítő teszi otthonosabbá, konyhakész rendszerré. Sokáig így is határozták meg, hogy a Mint az Ubuntu konyhakész változata. Még a Firefox böngészőbe is telepítettek előre kényelmi kiegészítőket. Többek között van saját szoftverkezelője, frissítéskezelője,
Az Ubuntura sűrűn szoktak úgy utalni mint a felhasználóbarát Debian-ra. A Linux Mint valahol a kettő között helyezkedik el, felhasználóbarátabb mint a Debian de konzervatívabb mint az Ubuntu.

  3. Fedora - http://fedoraproject.org / http://fedoraproject.org/hu

  A Red Hat Linux szponzorálja, független disztribúció.
A Fedora kifejezés több jelentéssel rendelkezik de valószínűleg egy kalapfajtáról van szó, ami az eredeti névre utal (Red Hat).
A kiadásoknak mindig egyel nő a verziószámuk, a névadással kapcsolatban az egyetlen elvárás, hogy logikai kapcsolatban kell állniuk egymással.
  A Red Hat Linux egyike a Linux-család nagy legendáinak. A legrégebbi vállalat, ami sikeresen tudta alkalmazni a linux modellt vállalati környezetben. Az operációs rendszerért továbbra sem kértek pénzt csak az arra épülő vállalati megoldásokért, programokért, oktatásért. Így egyszerre volt egy nyílt forrású, ingyenes és egy vállalati fizetős rendszerük. 2000-ben a Red Hat Linux mint termék megszűnt átvette a helyét a vállalati Red Hat Enterprise Linux és a közösségi Fedora.
  A gazdasági válság után a számítástechnikai ipar állt fel elsőként, csak néhány szegmense, vállalata maradt nyereséges a válság alatt is, ezek egyike volt a Red Hat. Ez nagyon pofont jelentett azoknak akik régóta hangoztatták, hogy a nyílt forráskódú és linux alapú megoldásokban nincsen pénz.
  A Red Hat fejlesztette az RPM csomagkezelőt.
A rövidítésekkel a linux háza tájékán mindig csak a baj van, az RPM-nek is több jelentése van: Resource Package Manager, Redhat Package Manager, Revolutions Per Minute.

  A csomagkezelők felelnek a különböző programok telepítésekor fellépő függőségek kezeléséért. A Windows .exe fájlja amit telepíteni lehet tartalmazza az összes függőséget ami a program telepítéséhez szükséges, a többi az operációs rendszerben található. Ha egy teljesen friss Windows-ra bonyolultabb programokat akarunk telepíteni akkor előfordulhat, hogy a rendszer reklamálni fog különböző érthetetlen összetevőkért de ugyanez régi rendszerben már -elvileg- nem fordul elő. A Linux-családban a legsűrűbben előforduló csomagfajták a .deb és az .rpm.

  Grafikus telepítője volt már akkor is, amikor az még sok linux disztribúciónál újdonság volt. Az Anaconda telepítő azóta sok RPM alapú disztróban terjedt el, megkönnyítve a telepítés lépéseit, különösen a kezdő felhasználók számára.

  4. Debian - http://www.debian.org / http://www.debian.org/index.hu.html

  Egy globális közösség fejleszti, független disztribúció.
A Debian kifejezés a Deborah és az Ian Murdock nevek kombinációjából született, így hívták az alapító barátnőjét.
A kiadások nevei mind a Toy Story egy szereplőjére utalnak.

  A fejlesztői kiadás neve Sid, ez egy szójáték. Egyrészt a Toy Story-ban Sid-nek hívták a szomszéd rossz gyerekét aki kínozta a játékait, másrészt a Still In Development (fejlesztés alatt) rövidítése.

  A Debian közösség volt az első szervezett közösség a Linux-családban és maga a rendszer volt az első teljes értékű Linux disztribúció ami a mai napig működik.
A csapat nem egy idegbeteg fajta, nem határozzák meg előre a kiadások dátumait, hanem akkor adják ki őket, amikor készen vannak. A hosszú tesztelés következménye, hogy mire megjelenik, addigra tele van elavult verziószámú programokkal, viszont cserébe beton-stabil. Nem véletlen, hogy a külső fejlesztők az esetek túlnyomó többségében a Debian-ra fejlesztettek, mert ez jelentette a legmegbízhatóbb disztrót.
Rengeteg más disztró épül rá. A Top 5-ben kapásból 3 disztró a Debian vonalon van.
   
  5. openSUSE - http://www.opensuse.org/en / http://www.opensuse.org/hu

  A Novell Inc. fejleszti, független disztribúció.
A nevében az open a nyíltságot jelenti, ez sok disztrónak (a Linux- és a BSD családban) benne van a nevében. Az eredeti S.u.S.E. név egy rövidítés: Software- und System-Entwicklung, vagyis Szoftver- és Rendszer-Fejlesztés. Később a nevet SuSE-ra egyszerűsítették. A cég eleinte UNIX rendszerekhez adott támogatást és szoftvercsomagokat készítettek Linux disztribúciókra, valamint kézikönyveket adtak ki. Ezután kezdtek neki egy saját disztró fejlesztésének, eleinte a saját fejlesztéseiket keverték más rendszerekével, aztán teljesen függetlenek lettek.
2003-ban a Novell felvásárolta a SuSE-t ezután már SUSE LINUX néven kezdte forgalmazni. A felvásárlás 2004-re fejeződött be. A Novell néhány SuSE fejlesztést nyílt forrásúvá tett, majd 2005-ben bejelentette az openSUSE projektet.
A megjelenéseknek nincsenek nevei csak verziószámai.
  Az openSUSE egyik különlegessége, amivel csak kevés disztró rendelkezik, hogy van saját beállítási felülete a YaST (Yet another Setup Tool), ami független a programoktól (userland) és az asztali rendszertől (GUI - Graphical User Interface).
A Novell nagyban felgyorsította a fejlesztést, legelőször talán a boot idő lerövidülése volt tapasztalható. Támogatja a saját, személyre szabott disztró elkészítését a SUSE Studio eszközzel. 



  netbook | linux | meego | asus eee pc x101 | ubuntu | linux mint | lxde
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: