Címlap Blog zoli Asus X101 - egy kis történelem: a linux ruhája - független környezetek

2012.03.20 07:57:36
zoli


  A Microsoft Windows és a Mac OS X után a Linux-család a harmadik legelterjedtebb operációs rendszer család.
  Az első grafikus asztali környezet a Xerox fejlesztette sokáig ugyanaz maradt a felépítése: ablakkezelő, asztal, ikonok, tálca.
Ez a felépítés mostanában megváltozni látszik, különösen a mobil eszközök miatt és egyre inkább a layer-es, telibe-felületek felé megy a fejlesztés. A Linux-családban ezt először a KDE kezdte el, a Windows felhasználók ezt a Windows 8 csempés megoldásaiból ismerhetik (Metro UI), az Apple ezeket a telibe-felületeket még nem alkalmazza asztali gépen csak a mobil eszközein -ahol ez rendjén is való.

  Különböző asztali környezeteket különböző programnyelvekben is írhatták akár, így eltérő lehet a programarzenáljuk de egymás programjait is tudják használni.
Mivel az asztali környezet mind méretben, mind látványban az operációs rendszer meghatározó része, a lecserélése olyan mintha egy új rendszerünk lenne de ugyanazzal az alapokkal, megmaradnak a programjaink és az adataink is.
Nehéz ezt elmagyarázni valakinek aki még soha nem látott ilyet. Általában arra szoktak gondolni, hogy olyan ez mint a skin vagy témacsere. Hát nem.
Mivel a két nagy zárt forrású operációs rendszer monolitikusan épül fel nem ismerjük külön az asztali környezetük nevét, így annak cseréjéről még elméletben sem nagyon tudunk beszélni.
Egy Linux rendszeren több asztali környezetet is tudunk futtatni. 



  1. KDE - 1996

  KDE
(először Kool, majd később csak K Desktop Environment) - 1996
- http://www.kde.org / http://kde.hu

  Sokáig a KDE volt az egyetlen Qt-s asztali környezet. Az utóbbi időben kezdtek el megjelenni azok a kezdeményezések amik Qt-ben kezdtek el fejleszteni KDE független asztali környezeteket.
  A KDE követeli meg a legnagyobb erőforrást, ez a 4-es kiadással ugrott meg drasztikusan.
Ráadásul a KDE is elkezdte átértelmezni az asztalt és a hagyományos ikonok helyett egyfajta gadget-widget rendszert vezetett be. Ennek aztán az lett a következménye, hogy nagyon sokan fordultak el a KDE-től vagy kezdték el leágaztatni illetve más környezeteket fejleszteni.
  Ablak- és fájlkezelője a Konqueror.

  Rendszer követelmény: 1 GB RAM és 1 GHz CPU.



  (Linux Mint 4 KDE 3.5 képernyőképek.)

  TDE (Trinity Desktop Environment) - 2010
- http://www.trinitydesktop.org

  A KDE erőforrása a 3.5-ös verziószám felett drasztikusan megugrott, a 4-es verziószámtól pedig a használata is drámaian megváltozott, ez sok embernek elvette a kedvét a KDE-től és tömegesen kezdtek áttérni más asztali környezetekre. A TDE a KDE 3.5 verzióját fagyasztotta be, tartja életben és látja el támogatással.

  A Trinityt lehet telepíteni meglévő rendszerre de van belőle Kubuntu változat is.
Telepítés után jó volt viszont látni a KDE 3-ast, kellemes volt nosztalgiázni kicsit.
A Trinity nekem nagyon bugosnak tűnt. Folyamatosan dobálta a hibaüzeneteket és előfordultak fagyások is. Jelen pillanatban nem tűnik túl használhatónak de persze még akármi is lehet belőle.


  Rendszer követelmény: nincs adat.

  Razor-qt - 2011
- http://razor-qt.org

  A Razor-qt igazából nem egy KDE változat, hanem egy önálló asztali környezet de mivel Qt-ben készült és a KDE alternatívájaként jelent meg itt találtam neki helyet.
  Ablakkezelője a Metacity vagy Openbox, fájlkezelője egyelőre ismeretlen.

  A Razor egyenlőre nem túl penge. A megjelenése finoman szólva is lemondott, némileg emlékeztet a KDE 1-es kiadására. Nagyon kevés a beállítási lehetőség, a panel sem konfigurálható. Kuka egyenlőre csak a fájlkezelőben található.
Még létezik önálló környezetként de már elindult a fúzió az LXDE-vel. A terv az, hogy egy darabig lesznek külön és közös verziók is, aztán már csak az LXDE-Qt.


  Rendszer követelmény: 192 MB RAM és 300 MHz CPU.

  Elindult még néhány fejlesztés amiről nem sikerült túl sokat megtudnom de lehet, hogy hamarosan lesz róla tapasztalat és leírás: QtDesktop (egyenlőre csak RPM csomag van belőle), Quantum Project (jelenleg csak Arch-on fut).

  2. GNOME - 1997

  GNOME (GNU Network Object Model Environment) - 1997
- http://www.gnome.org / http://www.gnome.hu

  GNOME 1 - 1997-2002

  A GNOME asztali környezet GTK+ kezelőfelület tervezővel készült.
  Jóval kisebb erőforrása van mint a KDE-nek.
  Ablakkezelője a Metacity, fájlkezelője a Nautilus.

  GNOME 2 - 2002-2011

  A legkedveltebb kiadás mind a mai napig a 2-es. Bár a hivatalos támogatása befejeződött, különböző fejlesztői közösségek életben tartják vagy építenek rá új és hibrid környezeteket.

  Rendszer követelmény: 348 MB RAM és 800 MHz CPU.

  GNOME 3 - 2011- (Classic, Shell)

  Az ominózus 3-as kiadás kezdte el használni a GNOME Shellt, ami egy univerzális telibe felület, ami szakított a szokásos asztali környezet felépítésével, mint ablakkezelő, asztal, ikonok, panel és az egészet integrálta.
  A GNOME Classic első pillantásra a 2-es kiadás használatának a lehetőségét villantja fel de sajnos nem így van, ez csak egy fallback mód.

  Rendszer követelmény: 768 MB RAM és 400 MHz CPU.

  MATE  - 2011
- http://mate-desktop.org

  A MATE a GNOME 2-es verziójának a folytatása de kompatibilis a 3-as sorozattal, ezért jól megférnek egymás mellett.
A leágaztatást egy Argentin Arch fejlesztő kezdte el.
Jelenleg Arch Linux-on és Linux Mint-en érhető el.
A Mint csapata aktívan közreműködik a Mate GNOME 3 kompatibilitásának javításán.

  Az elnevezésről még nem lehet tudni semmit, a név utalhat a Mate teára vagy a Club-Mate nevű mate tartalmú üdítő italra.
  A MATE nekem nagyon kiforratlannak tűnik (példának okáért: jelenleg nem lehet módosítani a paneleken, nincsenek beállítási lehetőségei), ami nem feltétlenül probléma, hiszen ez egy kezdeti stádiumban lévő fejlesztés és egyelőre nagyon kevesen dolgoznak rajta, ami azt jelenti, hogy még akármi is lehet belőle.

  Rendszer követelmény: 384 MB RAM és 800 MHz CPU.



(elays10.blogspot.com)

  3. Xfce (XForms Common Environment) - 1998
- http://www.xfce.org

  Sokáig ez volt a legkisebb erőforrásigénnyel rendelkező asztali környezet.
  Az Xfce volt az első Linux disztró amelyik integrálta a kompozit kezelőt az ablakkezelőbe, ez teszi lehetővé az ablakkezelő 3D-s megjelenítését, ami ma nagyon divatos, ettől hullámzik, lángol, csöpög stb. az ablakkezelő.
  Ablakkezelője a Xfwm, fájlkezelője a Thunar.

  Rendszer követelmény: 192 MB RAM és 300 MHz CPU.

  4. LXDE (Lightweight X11 Desktop Environment) - 2006
- http://lxde.org

  Jelenleg ez a legkisebb erőforrás igénnyel rendelkező, teljes értékű asztali környezet. Ugyanakkor meglepő módon nagyon szép.
  Ablakkezelője az Openbox, fájlkezelője a PCManFM.

  A projekt fejlesztője Hong Jen Yee, más néven PCMan. Róla kapta a nevét az LXDE fájlkelezője.


  Rendszer követelmény: 128 MB RAM és 266 MHz CPU.

  Az asztali környezetek képesek egymás programjait futtatni.
  Legdrámaibb eltérés a Qt-s és a GTK+-os környezet között van, ilyenkor az idegen programok egy picit lassabban indulhatnak különösen ha GTK+-os környezetben egy nagyobb erőforrású Qt-s programot futtatunk.
Ha GTK+-os környezetben vagyunk akkor bármilyen GTK+-os program hazai pályán fogja magát érezni.
A programoknak van egy erőforrás specifikus csoportja amit úgy hívnak, hogy lightweight (könnyű) programok.
Nem sokat érünk egy könnyebb környezettel ha teletömjük olyan programokkal amiknek nagy az erőforrásigényük, így minél könnyebb környezetet használunk, annál jobban kell figyelnünk rá, hogy milyen programokat telepítünk, ha meg akarjuk őrizni az adott környezet eredeti erőforrás gazdálkodását.

  A legkonzervatívabb környezetek az LXDE és az Xfce, a közösségeik nem szálltak be a fejlesszünk ész nélkül őrületbe. Egyben ezek a legkisebb gépigényű darabok is, ezeket ajánlom leginkább az X101-eshez.
A KDE és a GNOME gépigény miatt kizárva.
A TDE még nagyon gyerekcipőben jár, sok bug van még benne. De a MATE az esetleg még versenyben lehet.



  netbook | linux | meego | asus eee pc x101 | ubuntu | linux mint
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: