Címlap Blog zoli Könyvajánló: Gazprom Az Orosz Fegyver

2013.02.15 08:40:32
zoli


  A könyv már a címével felhívja magára a figyelmet.
Az írók azt az estet mutatják be, amikor egy vállalat nagyobbra nő mint maga az ország, ahol működik. Egyre meghatározóbbá válik a politikában, a gazdaságban és elkezdi befolyásolni a kultúrát is. Ez kicsit olyan mint amikor van valakinek egy macskája és felvetődik benne a kérdés, hogy ő tartja a macskát vagy a macska őt.



  A történet nem sokkal a Szovjetunió felbomlása előtt kezdődik. Sokan a homokba dugják a fejüket és a kommunizmus halhatatlanságában bíznak, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a széthullás elkerülhetetlen. Néhány elvtárs felismeri, hogy a nemzetállamokról a kommunizmuson és a kapitalizmuson keresztül áttevődött a hangsúly a vállalatokra és a vállalatok lettek az új államok. Néhányan pártvezető megpróbálta magánkézbe venni és felvirágoztatni azokat az állami vállalatokat amiket amúgy is igazgatott, hittek abban, hogy a kommunizmus fellazításával, egyes kapitalista elemek átvételével elkerülhető az összeomlás. Míg mások egyértelműen átmentették a hatalmukat a miniszteri posztról, az azzal megegyező vállalti posztra. A Gazprom atyja Viktor Csernomirgyin volt akiről nagyon hamar kiderült, hogy jobb üzletember mint politikus bár végül ez okozta a vesztét.
  Így ment végbe az az absztrakt rendszerváltás, ahol tulajdonképpen a vezetés nem cserélődött le. A rendszerváltással az egész gazdaság összeomlott egészen az alapjáig. Sokan nem tudják de a Gazprom nem kért pénzt a gázért sem a lakosságtól, sem a vállalatoktól, kizárólag a külföldre eladott gázból volt bevételük. A ki nem fizetett gáz árát nyilvántartották és ez sokszor bizonyult hatalmas lobbierőnek ha valaki tengelyt próbált akasztani a Gazprommal.
  A Gazprom nagyon gyorsan meghatározta a bel- és a külpolitikát. Voltaképpen azé volt Oroszország, akié a Gazprom. Ez a hatás Csernomirgyint egészen a miniszterelnöki székig röpítette, amit végül nem tudott megtartani. Putyin is felismerte a Gazprom erejét és azonnal az ellenőrzése alá vette, valósággal lefejezte a vállalat vezetését.

  Európában az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban mindig a környezetvédelem hangzik el elsősorban. Látható, hogy a politikusok nagyon hamar természetbarátokká váltak. Szép lenne hinni ebben de erősen gyanítható, hogy máshol van a kutya elásva.
Egyrészt az energia mindenhol hatalom, mindenki magának akarja, másrészt Európa aggasztó mértékben vált függővé az orosz gáztól. Finnország kitettsége 100%, Ausztriáé 75%, Németországé 45%. A számok magukért beszélnek. Mind nemzetbiztonságilag, mint nemzetgazdaságilag aggályos ha egy ország energiaellátása egy másik ország vállalatától függ.
  Sok ország fejleszti a saját alternatív energiaforrásait, hogy egyre nagyobb mértékben tudjanak függetlenedni a Gazpromtól. Ezáltal képes olcsóbbá tenni a saját gázellátását is, amivel pedig gyengíti a Gazprom helyzetét.
  A gáz ára annál jobban emelkedik, minél többet kell szállítani.
Sajnos itt nem csak a szállítás okozza a problémát, hanem a Gazprom és a vevő közötti közvetítők is. Ez lehetőséget ad a gáz árának a manipulálására és némi extra profitra. Több közvetítő cég van amelyik nyíltan vagy nem de a Gazpromhoz tartozik. Ez óriási lehetőséget ad a nyomásgyakorlásra.
Vannak országok, amik nem tudják kifizettetni a fogyasztókkal az orosz gázt, így a gáz árát egyre nagyobb részt hitelből finanszírozzák. Ennek iskolapéldája Ukrajna. Nyílt titok de a Gazprom többször is beleszólt az Ukrán politikai életbe és ha kellett többször meg is törte az ellenállást.  
Ezzel egyúttal intő példát is adott azoknak akik ujjat akarnak húzni a céggel.

  "Amikor a Gazprom újév éjjelén elzárta a gázt Ukrajna felé, az első dolog, amire az európaiak gondoltak, az volt, hogy az ukránok helyén lehettek volna akár ők is. Az európai felhasználóknak egyszerűen eszükbe jutott, mennyire függenek az orosz gázszállítmányoktól. Németországban az összes gázfelhasználásnak 40%-át tette ki az orosz gáz, Olaszországban és Franciaországban a 25%-át, Ausztriában a 75%-át, Szlovákiában és Bulgáriában körülbelül a 90%- át, Finnországban pedig a teljes 100%-át."

  Julia Tyimosenko karrierje is a Gazpromnál kezdődött, jól átlátja az energiaszektort. Miután  Ukrajna miniszterelnöknője lett, megpróbálta kirugdalni a Gazprom és Ukrajna közül a közvetítőket. Nem túl meglepő módon nem tudott újra győzni, mivel újra próbálkozott, megvádolták azzal, hogy előnytelen gázszerződéseket kötött Ukrajna számára majd hét évre leültették. Az egész nemzetközi politika és média kiakadt mert azt mindenki sejti, hogy Tyimosenko nem az ártatlan bárány kategóriában versenyez de nem ezért távolították el, hanem azért, hogy ne tudjon indulni a választásokon és részt venni a politikai életben. 

  Európában egyre többet hallunk arról, hogy a kormányok próbálják leszorítani a gáz végfelhasználói árát, vagy hitel segítségével finanszírozzák azt, vagy államilag igyekeznek csökkenteni. E mögött sok esetben a Gazprom helyzetének a gyengítése áll (Németország), vagy a fogyasztók nem tudják kifizetni a piaci árat és az állam hitel segítségével csökkenti azt (Ukrajna), vagy a kormány gáz ár csökkentéssel kampányol (Magyarország).

  Ez utóbbi azért is nagyon vicces mert a Gazprom amúgy is csökkenti a gáz európai árát ami egyrészt válasz az árháborúra, másrészt az amerikai palagáz-forradalomra. Ezt most idehaza úgy adják elő, mintha az árcsökkenést a kormány harcolta volna ki.
  Az Orbán-Putyin tárgyalások különösen aggasztóak sok elemző úgy látja, hogy Orbán Oroszország támogatásával akarja helyre rántani a költségvetést. Mit ajánlhat fel Putyinnak?
A Gazprom mindenáron meg akarja akadályozni de legalábbis lassítani akarja azt, hogy az EU országok leszakadjanak róla, így van esély valami számunkra előnytelen Gazprom megállapodásra. Több elemző is megemlíti, hogy Oroszország szívesen fektetne pénzt a Paksi erőműbe, cserébe viszont részesedést és beleszólást kérne. Úgy tűnik, hogy a Szovjetunió szelleme még mindig küzd a régi érdekszférájáért, ezúttal gazdasági eszközökkel.


  Minél többet tudunk az energiaszektorról annál inkább megváltozik a hírek jelentése, jobban szét lehet bontani, hogy mi lehetett a hír mögött és mibe csomagolták azt.
  A témán belül le lehet mérni egy ország valós politikáját azon, hogy mennyire komolyan fejleszti az alternatív erőforrásokat, mi a külpolitikai stratégiája Oroszországgal szemben és hogyan viszonyul a Gazpromhoz.

  Aki szereti a tényfeltáró irodalmat és érdekli a téma annak mindenképpen ajánlom a könyvet, az írók olvasmányos módon mutatják be a Gazprom, mint politikai fegyver működését.

Cím: Gazprom Az Orosz Fegyver
Író: Valerij Panyuskin, Mihail Zigar
Kiadó: Kalligram Könyv és Lapkiadó
Megvásárolható: bookline / Libri



  villamos áram | gáz | befektetési alap | pénzügyi elemzés | könyvajánló
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: