Címlap Blog zoli Könyvajánló: ChiFutás

2014.06.10 09:25:56
zoli


  A modern nyugati kultúrában általában azt tanítják, hogy egyenes, függőleges tartással kell futni, futás közben külső sarokéllel kell megfogni a talajt, ezután jön a gördítés, amikor is a lábfej átgördül a belső lábujpárnára, amivel is elrugaszkodunk.
Ebből egyedül az egyenes tartás állja meg a helyét, a függőlegestől kezdve már egyik állítás sem igaz.
A trappolás anatómiája furcsa mód nem a telitalpas lépés, hanem a sarokra érkezés. Ugyanis a sarok jóval kijjebb van, mint a lábszár vonala, amire a testsúly nehezedik, így a nem megfelelő szögből érkező súly, a saroknál fogva lecsapja a lábfejet a talajra.
Ez az erőfutás. Nem tesz jót sem a talpnak sem a térdnek, a túlzott alsó lábszári izmok használata pedig újjabb felesleges fájdalmakhoz és sérülésekhez vezet. Ez a technika felelős a futók alsó lábszári izom és csonthártya valamint térdizület gyulladásáért.
  Ez a rendszer egyidős a cipővel, ami drámaian átalakította a járás és a futás biodinamikáját. Ha cipő nélkül próbálunk így járni vagy futni azonnal észrevesszük, hogy a sarkat nem talajfogásra találták ki. Kijjebb van a kelleténél és túlságosan kerek. Felmerül a kérdés: Hogy a manóba csinálták ezt régen?



(A trappolás anatómiája furcsa mód nem a telitalpas lépés, hanem a sarokra érkezés. Ugyanis a sarok jóval kijjebb van, mint a lábszár vonala, amire a testsúly nehezedik, így a nem megfelelő szögből érkező súly, a saroknál fogva lecsapja a lábfejet a talajra.)

  Két alternatív talajfogási technika létezik, a lábujjpárnás és a talközepes. Mindkettő egyenes de nem függőleges, hanem kissé előredőlt tartásra épít.

  A lábujjpárnás technika a lábfejet használja lengéscsillapítónak, tehát lábujjpárnával fogunk talajt, majd visszafelé gördítünk a sarok irányába, ami szinte le sem ér. Így futnak az állatok is és ezt a technikát alkalmazzák a falusi gyerekek is, amikor mezitláb futnak a tarlón.
  Ennek a technikának az eredeti lábbelije a saru. Ma már vannak kifejezetten futósaruk is (http://www.lunasandals.com). Modern változatai a mezitlábas lánccipők (http://portal.gost-barefoots.com/en) és az öt ujjas cipők (http://www.vibramfivefingers.it).



(runnersworld.co.za)

  A talpközepes technika a futás biodinamikáját használja lengécsillapítónak, a felesleges energiát a lábszárral vezeti el. Itt nem sarokkal de nem is telitalppal fogunk talajt, hanem valahol a kettő között. Csak azért nem lesz belőle telitalpas lépés, mert kissé előredőlünk. A futót nem csak az izommunka viszi előre, hanem az előredőlés okozta lépéskényszer, ami futás közben lendületté alakul át. Ez a lendület a gravitáció erejének felhasználása futás közeben. Így az alsó lábszári izmok szerepe erősen háttérbe szorul, mert nem azokkal toljuk előre magunkat, hanem inkább arra használjuk, hogy az alsó lábszári izmok segítségével gyorsan felemeljük a talpat a talajról. Ettől egy folyamatosan gördülő érzés jön létre, mintha nem is futnánk, hanem kerekeken húznának minket előre.
  Ennek a technikának az eredeti lábbelije a saru, hidegebb éghajlaton a saru köré tekert szövet, a csizma elődje. Ez nagyon elterjedt Indiában, Kínában, Koreában és Japánban. De minden lábbeliben alkalmazható, még a modern cipőkben is.
  A talpközepes technika leveszi a terhelést az alsó lábszári izmokról és a térdől és megakadályozza a sérülésüket is.



  A ChiFutás is talpközepes technika de a futás teljes mozgáskészletét elemzi biodinamika szempontjából. Különösen kínában és japánban vannak ilyen futó technikák, mert ott sok lelki irányzat használja a hosszútávfutást egészségmegörzés és fejlesztés valamint meditáció gyanánt.
A ChiFutás alapjául George Xu és Zhu Xilin Tai Chi mesterek munkássága szolgált, akik az írókat is tanították. Ők elmemezték a futás mozgáskészletét és megpróbálták megtalálni azt a tartományt és dinamikát ahol a legkevesebb energiát használjuk fel futás közben de a legtöbbet forgatjuk vissza.
  Ebből Danny és Katherine Dreyer egy teljes és sérülésmentes futó ökoszisztémát alkotott.
Pontos instrukciókat adnak a tartásra, a lábak és a karok, a medence, a vállak mozgására és ezek összehangolására. Arra, hogy mire nézzünk futás közben és hogyan lélegezzünk. Megtanítanak néhány egyszerű csikung technikát, amivel fejleszthető a testérzékelés és a mozgás.
Tanácsokat adnak a különböző edzéstervekhez, az étkezéshez, végigveszik a legfontosabb eszközöket és a gyakran ismétlődő sérüléseket. Sokáig azt hallottuk az orvosoktól, hogy a tipikus futósérülésekre rá kell pihenni de egyre inkább az látszik, hogy ez a legtöbb esetben nem jó ötlet. Az íróknak is az a javaslata, hogy mivel a sérülések zöme a rossz technika miatt van, semmi sem gyógyít jobban, mint a jó technika alkalmazása. Én először láttam igazán jól összeszedve a bemelegítést és a leveztést, ami a ChiFutás elvei miatt nagyon gyors és hatékony. 

  Hasonlóan a Kettlebellhez a ChiFutás sem izmokban, hanem izomrendszerekben gondolkozik, azt célozza meg, hogyan vehet részt az összes izom a testmozgásban. Paradox módon ha több izmot használunk futás közben, végül kevesebb energiát használunk fel.
  Mindennek az lesz az eredménye, hogy az előredűléstől a futás természetes módon felgyorsul, az orrlégzéstől pedig rendkívül kiegynsúlyozottá válik, a futás közben tapasztalható csúcsok és völgyek elkezdenek egymáshoz közeledni, a teljesítményünk jóval harmónikusabbá válik. Ezt az is okozza, hogy a ChiFutás közben a ritmus nem változik, a sebességet a lépések hossza befolyásolja és nem a ritmus.

  A Chi futás technikája, a légzés és a leveztő gyakorlatok, különösen a lábcsapolás hatására teljesen elmarad az izomláz! Én hosszabb kihagyás után kezdtem újra futni és lendületből futottam is több mint két órát. Tapasztalatból tudtam, hogy ebből durva izomláz lesz, másnap reggelre pedig beáll a bágogember effektus. Ekkor már olvasgattam a ChiFutást és olvastam a lábcsapolás technikájáról is. Némileg szkeptikus voltam, hogy egy egyszerűsített gyertyaállás mennyire fogja megelőzni az izomlázat. De mindenki aki tudja, hogy közeledik az izomláz, hajlandó kipróbálni bármit, még akkor is ha esélytelen a dolog. Úgy voltam vele, hogy ha ez működne akkor nyílván mindenki alkalmazná is. Legnagyobb megdöbbenésemre tökéletesen működött. Az első alkalom után éreztem némi izomtónust de izomlázat egyáltalán nem, később pedig az izommerevség is elmúlt.

  Cím: ChiFutás - könyv
Író: Danny Dreyer, Katherine Dreyer
Kiadó: Lunarimpex Kiadó
Megrendelhető: http://www.lunarimpex.hu

  Cím: ChiRunning - dvd
Író: Danny Dreyer, Katherine Dreyer
Kiadó: Lunarimpex Kiadó
Megrendelhető: http://www.chirunning.com



  fizikai erő | futás | hosszútávfutás | chi futás | talközepes talajfogás | lábujjpárnás talajfogás | futósaru
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: