Címlap Blog zoli Fizikai erő - Futó eszközök - Kézműves futó szandál

2014.09.28 15:53:50
zoli


  Az előző részek tartalmából... 

  A modern nyugati kultúrában általában azt tanítják, hogy egyenes, függőleges tartással kell futni, futás közben külső sarokéllel kell megfogni a talajt, ezután jön a gördítés, amikor is a lábfej átgördül a belső lábujjpárnára, amivel is elrugaszkodunk.
Ebből egyedül az egyenes tartás állja meg a helyét, a függőlegestől kezdve már egyik állítás sem igaz.
A trappolás anatómiája furcsa mód nem a telitalpas lépés, hanem a sarokra érkezés. Ugyanis a sarok jóval kijjebb van, mint a lábszár vonala, amire a testsúly nehezedik, így a nem megfelelő szögből érkező súly, a saroknál fogva lecsapja a lábfejet a talajra. 
Ez az erőfutás. Nem tesz jót sem a talpnak sem a térdnek, a túlzott alsó lábszári izmok használata pedig újabb felesleges fájdalmakhoz és sérülésekhez vezet. Ez a technika felelős a futók alsó lábszári izom és csonthártya valamint térdízület gyulladásáért.
  Ez a rendszer egyidős a modern cipővel, ami drámaian átalakította a járás és a futás biodinamikáját. Ha cipő nélkül próbálunk így járni vagy futni azonnal észrevesszük, hogy a sarkat nem talajfogásra találták ki. Kijjebb van a kelleténél és túlságosan kerek. Felmerül a kérdés: Hogy a manóba csinálták ezt régen?

  Két alternatív talajfogási technika létezik, a lábujjpárnás és a talpközepes. Mindkettő egyenes de nem függőleges, hanem kissé előredőlt tartásra épít.

  A lábujjpárnás technika

  A lábujjpárnás technika a lábfejet használja lengéscsillapítónak, tehát lábujjpárnával fogunk talajt, majd visszafelé gördítünk a sarok irányába, ami szinte le sem ér. Így futnak az állatok is és ezt a technikát alkalmazzák a falusi gyerekek is, amikor mezítláb futnak. 
  Ennek a technikának az eredeti lábbelije a szandál. Ma már vannak kifejezetten futószandálok is.

  Futószandál



  A futósarut a Tarahumara indiánok dobták be a köztudatba.
A Tarahumarák egy mexikói indián törzs, az aztékok leszármazottai, szoros rokonságban vannak az apacsokkal. Napisten hívők, a nap tiszteletére rendeznek futóversenyeket, együtt futnak a nappal. Az elképzelésük az, hogy minnél gyorsabban és minnél tovább fut valaki annál közelebb kerül Istenhez.
  Így a Tarahumarák életének központi eleme a hosszútávfutás.
A vadászmódszerük is erre épül, egyszerűen addig futnak a préda után amíg az össze nem esik.
Konfliktuskezelő stratégiájuknak is a futás az alapja, ha valami probléma van... elfutnak. Ez az oka, hogy az európai gyarmatosítás nem tudta bedarálni a Tarahumara kultúrát, mert ahol elkezdett durvulni a helyzet onnan ez a törzs... igen, elfutott.
  Étkezésük alapját a kukorica (ennyit a gabona és a szénhidrát káros hatásáról) és a hüvelyes zöldségek jelentik. Szeretik a guavát ami egy természetes polifenol és ásványanyag bomba. És természetesen a chili, sok chili. Ritkán fogyasztanak húst (csókoltatom az angol-szász dietetikát), akkor is inkább csirkét és halat esznek, az állatokat inkább trágyázásra használják.
  Elképesztő távokat képesek lefutni, nagyon gyorsan és mindezt bonyolult terepen. Rutinszerűen képesek napi 50-80 mérföldet is megtenni. Ami igazán beteg, hogy a Tarahumara hagyomány szerint a legjobb futók 60 év felettiek.
Ha pénzre van szükségük akkor lejönnek a hegyekből és beneveznek egy hosszútávfutó versenyre, amit széjjel is nyernek. Hamar felkeltették a nyugati, akarom mondani a keleti futók és orvosok érdeklődését, akik buzgón elkezdték tanulmányozni a futótechnikájukat és életmódjukat.
Sajnos jelen pillanatban ez jelenti számukra a legnagyobb veszélyt, mivel a mexikói drogkartell előszeretettel használja őket drogfutárként.
  Futósarujuk a huarache (huaraccsi), aminek egzotikus jelentése: szandál. Ezt egy idő után kerékpár gumi hulladékból kezdtek el készíteni. Így terjedt el a nyugati, akarom mondani a keleti világban is. Így az autentikus mexikói futósaru bicikli gumiból készül.
Az egész nyugati, bakker, keleti világ rácsúszott a huarache barkácsolásra, sok oktatóvideó és leírás taglalja a futósaru heggesztés mikéntjét. És természetesen beindult a futósaru ipar is. Ma már a legváltozatasabb szabású és árú modelleket lehet megrendelni.

  Kézműves futószandál - powered by Betti



  Mivel a futósaruk ára azért elég magas ahhoz, hogy az első alkalom után kiderüljön, hogy ezt nem nekem találták ki, elkezdtem nézegetni a házi barkácsolási lehetőségeket de éreztem, hogy ez jóval túlmutat a kézügyességemen. Ebbe a patthelyzetbe lépett bele a kedvenc teázómban, teázás és csivitelés közben cukormókus Betti, aki a sportruházat iparművésze. Körberajzoltuk a tappancsomat és rendeltem egy sarut.
  Nem figyeltem eléggé oda Betti művész vénájára és háromezerért nem vártam sokat, úgy voltam vele, hogy jobb lesz mintha én csinálnám. De nem, ez nagyon frankó lett. Egy minimalista, old school darabot kell elképzelni. A saruk tartják az bicikli gumi természetes ívét széltében és hosszában is, így természetesen ölelik körbe a lábakat. 
  A sarut a biciklibelső fűzőkkel lehet megkötni akárhogyan. Én kereszteztem őket a sarkam mögött, majd elől ahol meg is kötöttem, majd újra hátra és ott is megkötöttem őket. Csomót nem tettem rájuk, ha a végét betűrve rögzítjük nem oldódnak ki.
  Az első parám az volt, hogy erről le fog lógni a lábam, túl keskenynek tűnt. Járkáltam benne és a kisujjam néha lelógott.
Szerintem ezt a sarut simán lehet hordani nyáron utcára is de akkor érdemes a rendelés előtt, mérésnél ráhagyni körben pár centit, mert a fordulásoknál a talp elcsúszik.
Azonban futásnál ez egyáltalán nem jelentkezik. A lábujjpárnás futásnál természetesen ráfognak a lábujjak a központi fűzőkre és stabilizálják a talpat.

  Az első futás



  Biztos ami biztos bedobtam a futó hátizsákomba a cipőmet, a zoknimat egy törölközőt meg egy kulacs vizet, hogy ha sünbe lépek vagy egyéb atrocitás történik haza tudjak jönni.
  Hát amikor kiléptem az ajtón megrohantak álombéli emlékeim, amikor cipő nélkül indulok el otthonról. Furcsán, meztelenül érzi magát az ember és mint álmában próbál úgy tenni, mintha minden rendben lenne.
  Kicsit aggódtam a technika miatt de lévén, hogy a sarunak nincs sarka, minden erőlködés nélkül sikerült lábujjpárnára vagy középtalpra lépnem. Kemény talajon automatikusan lábujjpárnára léptem, puha talajon pedig már a második lépésnél talpközépre.
  A futósaru nagyon jól fejleszti a biodinamikát, kapcsolatot teremt a talajjal és annak változékonyságaival, amit a vázizomrendszer azonnal elkezd kompenzálni. Ezért itt nem egy statikus és stabil mozgásról van szó, hanem teljesen dinamikus és változékony futásról. Kicsit olyan mint szék után az ülőlabda, ami állandóan mozog az ember alatt.
Itt nem lehet filozofálni az élet értelméről, mint amikor cipőben fut az ember, amivel gyakorlatilag minden tereptárgyat szét lehet rúgni. Ha elvész a tudatosság, akár csak egy pillanatra is akkor jönnek a kavicsok. Szerintem vannak ilyen sunyi kis kövek akik direkt a sarus futókat várják: -Ez az, gondolkodj csak! Erre tessék, erre gyere! Gyere szépen apucihoz!
  A lábujjpárnás talajfogást nehéz lassan csinálni, így a sebesség magától felgyorsul, ugyanakkor ki is egyenlítődik, elmaradnak az ingadozások.
  A vékony talp visszaadja a talaj minden egyenetlenségét. Néha még cipőben is bele lehet futni egy-egy olyan kavicsba, amit még a kevláron keresztül is lehet érezni. Saruban ez egy picit erősebben érvényesül. Mivel a teljes testsúly egy kis felületre összpontosul, ha elkap az ember egy jobbfajta kavicsot akkor megpillanthatja Visnut, a világok lelkét az okozati óceánon, ahogy kiáradnak belőle az univerzumok az összes rohadt csillaggal.
A nagyon kavicsos, bonyolult, oldalra lejtő felületek lelassítják az embert ezt szokni kell.
A homok és a kavicsok könnyen bekerülnek a saruba. A homok nem túl zavaró, a kavicsok meg nem tudnak bennmaradni, ugyanazzal az erővel ki is kerülnek a saruból.

  A saru legfőbb élménye a természethez való közelség. Biztos le lehet írni ezt tudományosan is de ezt másra bíznám. A futás önmagában is betépős tevékenység, lehet érezni az erdőt, a faleveleket, a levegőt. Lehet hallani beszélgetni a fákat vagy ahogy nőnek a füvek. A talajnak nagyjából egy méterig nagyon érdekes kisugárzása van. Különösen ott lehet ezt megfigyelni, ahol az alacsony fák alatt megreked ez a hangulat. A talajból száll fel ez a delejes erő, ami átszűrődik az erjedő levelek és fakéreg darabok szőnyegén, egy párás tavaszi vagy őszi napon és amikor ebbe belefutunk akkor világosan és tisztán lehet érezni ezt a különleges atmoszférát. Ezt cipő nélkül még jobban lehet érezni.
  Mivel a lábfej nagy részét nem szigeteli le a cipő, sokkal több pránát (prána, csí, kí vagyis életerő) vesz fel. A lépés során van egy természetes pumpa mechanizmus, talajfogáskor megfeszül a láb, lendítéskor pedig ellazul. Ez hajtja a talajból származó föld-pránát felfelé a lábban. Saruban ez a pumpa mechanizmus még jobban felerősödik.
  Én széjjel téptem az agyamat az első sarus futás alkalmával, órákig teljesen fel voltam pörögve. A lábnak is szoknia kell a terhelést és az elmének is az élményt. Ezért itt is számít a fokozatosság.
  Reggelente 8 kilométer körül szoktam futni, most csak négyet futottam. Egyszer álltam meg ellenőrizni, hogy bírja a lábam a terhelést. Lemostam vízzel a lábfejemet és szárazra töröltem.
Kinesztetikusan mindent sokkal erősebben érzünk. Biztos voltam benne, hogy kidörzsölődött a talpam, vízhólyag nőtt rá, ki is durrant és már véres is. Amikor levettem a sarut fel voltam készülve a legrosszabbra de semmi különlegeset nem láttam rajta így futottam tovább.
  Itthon megcsináltam a szokásos lábcsapolást, hogy ne legyen izomlázam. Ez nem semlegesíti az izomhúzódásokat, amiket gazdagon éreztem az Achilles-ínban és a vádliban. azonban ezek elég gyorsan elmúltak és csak enyhe izommerevség maradt utánnuk.
 

  Főbb adatok



Típus: Futószandál
Anyaga: Kerékpár gumi külső és belső

Lelőhely: MBfashion - http://www.makaibetti.com
Ár: 2.900 forint + postaköltség

Egyéb elérhetőségek: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. / 703-423-049

  Ajánlott oldalak

  További bejegyzések a Hosszútávfutás témában

  (Utolsó frissítés: 2017. 11. 01.)



  futó saru | futó szandál | középtalpas technika | lábujjpárnás technika | hosszútávfutás | fizikai erő
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: