Címlap Blog zoli Természetes célállítás - 5 dolog amit egészen biztosan meg fogsz bánni

2014.12.24 17:22:36
zoli


  Általában kerülöm a kéretlen bölcselkedést, nem szeretem megmondani, hogy ki mit gondoljon de néha szükség van arra, hogy beszéljünk kellemetlen dolgokról. Majd ezen belül igyekszem jó hangulatúra venni a figurát de csak amikor nem megy a téma rovására.
  Egy darabig tud az ember arra hivatkozni, hogy azért nem akar nagy életbölcsességeket a világra hozni mert még egyrészt túl fiatal, másrészt mert még neki sincs. De így negyven felé ez a kifogás kezd erősen kopni és nyilván eljön az az idő amikor már nem lehet többé erre hivatkozni.
  Ahhoz, hogy az ember ne csak megöregedjen, hanem meg is érjen közben, szükség van rá, hogy bizonyos dolgokat észrevegyen az életben. Dolgokat amik ismétlődnek és lehet belőlük tanulni.
Szeretném azt mondani, hogy monumentális intelligenciám miatt csodálatos dolgokat fedeztem fel de sejthető, hogy ennél kiábrándítóbb lesz a történet.
Rengeteg dolgot vettem észre és tudtam, hogy foglalkoznom kell velük de nekem is akkor volt a legjobb a felfogásom, amikor az élet ráállt a fejemre, két lábbal és még rugdosott is közben.
Ebből is sejthető, hogy itt nem sosem hallott dolgokról lesz szó, sőt a lista egyszerre lesz érdektelen, kiábrándító és sablonos. Mert itt nem az adott dolog az igazán érdekes, hanem a megvalósítása. Annak a megvalósítása, hogy milyen félelmetes precizitással megyünk el a legfontosabb dolgok mellett, miközben azt gondoljuk, hogy mi ilyet nem is csinálunk, ezeket a hibákat mások szokták elkövetni. Utána jön a döbbenet, hogy nem figyeltünk oda jobban ezekre a dolgokra. Aztán a nagy felismerés zsibbadtságában próbáljuk elmagyarázni ezt másoknak és ahogy halljuk azt ami kijön a szánkon, pontosan tudjuk, hogy mennyire közhelyes. Hogy ezt magyarázták nekünk a szüleink és mi közben csak feszengtünk, hogy az őseink melyik bolygóról is jöttek ezekkel az életbölcsességekkel. És lám most mi is megőrültünk és üveges szemű embereknek magyarázzuk ugyanezeket a dolgokat, akik feszengenek közben.
  Felmerül a kérdés, hogy át lehet-e ezt adni, van-e értelme, érdekelni fog-e ez bárkit?
Egyrészt a felelősség nem az, hogy feltétlenül és erőszakosan megértessük, hanem az, hogy elmondjuk. Másrészt lehet, hogy ezt el lehet mondani jól is vagy jobban vagy valami. Én most erre teszek kísérletet.



  5 dolog amit egészen biztosan meg fogsz bánni, ha nem figyelsz oda rá jobban
 

  1. Egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban az egészségedre.

  Az egészség egy ökoszisztéma több, egymásra épülő elem alkotja és mindegyik függ az előzőtől.
  Semmivel nem tehetünk annyit az egészségünkért minthogy megfelelően tápláljuk.
A szervezetünk legkönnyebben a növények által biotranszformált, kolloid formátumú tápanyagokat tudja hasznosítani. Az egyetlen kivétel ez alól a tej, ami a tehén által biotranszformált, folyékony fű.
Ha túl sok rossz minőségű, agyonfeldolgozott ételt eszünk, hamarabb telik meg a gyomrunk mint kéne de kevesebb tápanyagot viszünk be. Ezért állandóan éhesek vagyunk. A szervezetünknek rengeteg ballasztból kell kivonnia a táplálékot. Ha jó minőségű és megfelelően feldolgozott, emészthetővé tett ételt eszünk, kevesebb kell belőle.
Legtöbbet a zöldségekből fogyaszthatunk, aztán a gyümölcsökből, a gabonákból már sokkal kevesebbet kell ennünk, a magokból (csírák, olajos magok) pedig még kevesebbet, a legnehezebben emészthető alapanyagunk a tej (tejtermék, tejkészítmény), ezért ebből kell a legkevesebbet ennünk.
Minden kultúra kifejlesztett egyfajta kicsapott fehérjén alapuló étel alapanyagot. Távol-keleten ez a csana (túrósajt, India) és a tofu (szójatúró, Kína, Japán). A közel-keleten és a mediterráneumban a túrósajt és a lágy sajt. Észak-Európában pedig a kemény sajt.
Minél több háború, természeti katasztrófa volt egy adott régióban, minél jobban szétesett a kultúra annál inkább megjelent egy absztrakt fehérjeforrás a hús, ami különbözik minden egyéb étel alapanyagunktól. A hús csak akkor célszerű, ha semmilyen más fehérjeforrás nem érhető el.
  A megfelelő étkezést a táplálkozás kiegészítők támogatják a legjobban. Ezek közül a legjobbak a pépes vagy a folyékony, organikus, növények által biotranszformált, kolloid formátumúak.
  Míg a táplálkozás kiegészítők általános módon működnek addig a gyógynövények egyedi utasításkészlettel rendelkeznek: fűtenek, hűtenek, nyugtatnak, élénkítenek (energiát adnak). Tehát bármilyen jó kiegészítőt szedjünk is, a gyógynövényeket nem lehet megkerülni.
  Bármennyire is éljünk egészségesen, az emésztésünkre nagyon kell vigyázni. Az emésztő tűz élteti, fűti és védi a szervezetünket. Ha nem működik megfelelően akkor a szervezet túlterhelődik, ezért az egészség szempontjából az egyik legfontosabb dolog az emésztés felerősítése. Ezt ma divatosan méregtelenítésnek hívják pedig az esetek túlnyomó részében nem távozik olyan biokémiai anyag a méregtelenítés során, ami a hétköznapi emésztéssel ne távozna el.
  Az eddigi összes elemet végül a megfelelő testmozgás támogatja. Javítja az emésztést és fűti a szervezetet. A legjobb testmozgás a yoga (India), a csikung (Kína) és a kiko (Japán). Ezekből a mozgáskészletekből származnak a harcművészetek is, amik sokszor nem különülnek el teljesen a forrásuktól. Jó példa erre a csikung és a kung fu, amik oda-vissza egymásba alakíthatóak. Illetve az ezeken alapuló vagy ezeket a mozgáskészleteket felhasználó szintetikus nyugati sportok. Elfogadhatóak még a természetes testmozgások is: séta, futás, úszás stb. Az egyoldalú, tartalom nélküli, csak a külsőségeket figyelembe vevő, túlzottan agresszív vagy versenyszellemű sportok elhasználják és tönkreteszik a szervezetet.

  A nyugati kultúrákban most tipikusan az emésztés lelassulásával járó, lerakódásos betegségek jelentik a legnagyobb kockázatot. A nem megfelelően kezelt stressz, aminél igazából mindegy, hogy vélt vagy valós okokra vezethető vissza, lelassítja és tönkreteszi az emésztést. A nehezebben emészthetőbb vagy az egyénileg, genetikusan problémás élelmiszereket egyre nehezebben tudja feldolgozni a szervezet. Ez sok esetben egy különálló élelmiszer allergiának tűnik de sajnos itt egy tünetegyüttes része. Mivel a kiinduló ok a stressz nem megfelelő kezelése volt ez belemásolódik az egész szindróma öntudatlan kezelésébe. Így a problémás élelmiszerek ugyanúgy ignorálásra kerülnek mint a problémák, amik az "ételallergiákhoz" vezettek. Mivel a szervezet a bevitt és megemésztett tápanyagokból épül fel, minél több élelmiszert hagynak el, a szervezet annál kevesebb, illetve egyoldalúbb forrásból kénytelen dolgozni, ami még rosszabb emésztéshez és még több "ételallergiához" vezet. Így szűkül be a fogyasztásra szánt élelmiszer alapanyagok köre, így kap egyre kevesebb tápanyagot a szervezet és így megy tönkre az emésztés is. Ez a szindróma felelős az egyre inkább terjedő "ételallergiákért", az általános és különösen a demenciával járó idegrendszeri, valamint a szív- és érrendszeri betegségekért.

  Ezért egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban az egészségedre.

  "Annak a pénznek a tízszeresét, amit fiatal korodban nem táplálkozás kiegészítőkre költöttél el, azt idős korodban gyógyszerekre fogod." - Én


  2. Egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban a szellemi életedre.

  A fizikai testünk létezése senki számára nem szorul bizonyításra, hiszen egész nap tapasztaljuk, érezzük, látjuk és halljuk. Ugyanakkor van egy másik dolog is amit tapasztalunk. Az a dolog amivel felfogjuk a minket körülvevő környezetet, ami számára még a test is a külvilághoz tartozik. Ez pedig nem más mint a tudatunk.
Míg a fizikai testünket tudjuk vizsgálni a tudomány által, addig a tudatunkat szigorúan nézve már nem. Voltaképpen senki sem képes tudományos eszközökkel bizonyítani vagy cáfolni a tudat létezését. Egyébként sok tudós kétségbe is vonja a tudat és az öntudat jelenségét és az evolúciót támogató illúziónak tartja, ami a túlélést segíti. Amiért még is tudjuk, hogy létezik az az, hogy tapasztaljuk. Tehát a tapasztalásunk teljes köre és a tudományos vizsgálhatóság nem esik egybe. Ahol a tudomány már nem képes funkcionálni, ott segít a filozófia. A filozófia is tapasztalati úton jut adatokhoz, ugyanúgy elméletet alkot az adatok közötti összefüggésekre de a bizonyítást nem közvetlenül és kézzelfoghatóan, hanem közvetetten és következtetés útján végzi el. A filozófiát akkor tudjuk jól használni, ha a vizsgálatunk tárgya nem kézzelfogható de tapasztalható.
  Ahogy a fizikai testünknél is tapasztalunk öntőformát úgy a tudatunknál is, nevezhetjük ezt akár tudattestnek is.
Álmunkban ebben a tudattestben vagyunk. Azok az emberek akik megtanultak tudatosan álmodni, szembekerültek azzal a problémával, hogy miután a tudatukra ébredtek, nem tudtak bennmaradni az álomba, hanem újra elveszítették a tudatukat vagy felébredtek. A tudatos álmodás elsajátítása során sokat kell gyakorolni a tudattest használatát. Voltaképpen a tudatos álmodók ilyenkor a tudattestet fejlesztik.
  A tudattest a fizikai testhez hasonlóan rendelkezik anyagcserével de értelemszerűen nem fizikai végterméket ürít, hanem szellemit. Egyrészt kiüríti a tudatfunkciók által elhasznált (elme, intelligencia, pillanatnyi én érzet) energiákat. Másrészt kiüríti a gondolatok és az érzelmek által felélt energiákat. harmadrészt pedig kiüríti a szervezetet vezérlő finom-energiákat. Ezeket hívják pránának (életlevegő, India), chinek (életerő, Kína) vagy kínek (életerő, Japán). Az öt elemnek feleltetik meg őket de Indiában az öt elemet még három doshába (tulajdonság) is rendezik a precízebb azonosítás miatt.
  A nagyon divatos méregtelenítés során valójában nem távolítunk el olyan biokémiai anyagot, amit az emésztés ne hajtott volna ki, hanem az emésztés erősítésével a folyamatot gyorsítjuk, erősítjük, hatékonyabbá tesszük. Amikor a szervezet meggyőződik arról, hogy az emésztés meg tud birkózni a napi táplálkozáson túl a ballaszttal, akkor hatékonyabban tudja belecsúsztatni az emésztőrendszerbe. De ilyenkor leginkább az elhasznált vezérlő finom-energiákat (dosha) adja le a szervezet. Ezért könnyebbülünk tőle annyira, szellemileg és érzelmileg.
  A távol-keleti lelki irányzatok sokat foglalkoznak a tudat egyensúlyával, mivel a tudat félúton helyezkedik el a test és a lélek között, ezért megfelelő állapota elengedhetetlen mind a test hatékony működéséhez, mind a lelki élethez. Lelki szempontból egy a nyugati pszichológia szempontjából már egészséges ember még beteg, hiszen a lelki élethez nagyobb szellemi erő kell, mint a hétköznapi élethez. A legtöbb embernek nem a lelki realitás elfogadása okozza a problémát, hanem még a szellemit sem érti. Emlékezzünk csak azon tudósokra akik szerint a tudat csak illúzió.
  Az ezoterikus pszichológia úttörői (Kurt Tepperwein, Rüdiger Dahlke, Thorwald Dethlefsen) mára eljutottak a távol-keleti tanítások szintjére és összekötötték azt a nyugati pszichológiával.

  A tudat működésének van ritmusa, van feldolgozó mechanizmusa, "anyagcseréje".
Amit menet közben nem tud feldolgozni, azt bedunsztolja, leviszi a pincébe és felteszi a tudatalatti egyik polcára. Később amikor tud vele foglalkozni, akkor újra előveszi és feldolgozza.
Amikor a különféle tapasztalatok, gondolatok a tudattalanba távoznak akkor átkonvertálódnak érzelmekké, amik foglalkoztatnak, inspirálnak minket. Amikor valaki nem akar ezzel foglalkozni azt hamarosan nyomasztani fogja. A túl sok tudattalanba lenyomott és erőszakkal ott tartott, feldolgozatlan információ zavarttá, frusztrálttá teszi az embert. Mivel tudatosan nem hajlandó velük foglalkozni, ezért ez tudat alatt történik. Amit nem tudunk feldolgozni azt ismételjük, ezért keveredünk állandóan ugyanazokba a szituációkba, ezért szedjük össze ugyanazokat a betegségeket és így tovább.
A feldolgozatlan információk tönkreteszik az éjszakai alvást, a pihenést a kikapcsolódást a lazítás képességét. Idővel tönkreteszik a szervezet működését de itt sem áll meg a folyamat. Károsítják az emberi kapcsolatokat és kihatással vannak az egész társadalom működésére. Vannak kollektívan feldolgozatlan információk a különböző sors közösségekben, mint a család, egy település vagy akár egy egész nemzet.
Amikor az erőszakkal lenyomott információ veszélyezteti a tudat működését, akkor a tudat újraindul és szembesíti a tulajt a problémával. Ezt egy sorsszerű, elkerülhetetlen, szinte kérlelhetetlen természetfeletti erők által irányított, mini idegösszeomlásként érzékeljük. Még ebből is ki lehet jönni jól, ha valaki időközben észhez tér és még nem túl nagy a baj, akkor tudatosan megélve és megértve a folyamatot valósággal újjá fog születni. A probléma akkor van amikor van egy másik válság is az életünkben és a kettő egyszerre jelentkezik.
Egy időben sokat jártam hajléktalanok közé karitatív munka keretében. A tipikus utcára kerülés anatómiája ma Magyarországon a következő: hősünk nem tudott szembenézni a problémáival, egyre feszültebbé vált, ez tönkretette a házasságát ami válással végződött, a gyerekek és a ház a feleségnél maradt, hősünk albérletbe kényszerült ahol komolyan elkezdett inni, ezért kirúgták a munkahelyéről és néhány hónap leforgása alatt az utcán találta magát.

  Ezért egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban a szellemi életedre.

  "Csak amikor elég sötét van, látod meg a csillagokat." - Martin Luther King


  3. Egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban a lelki életedre.
 
  Sokan nem hisznek a lélekben és még többen nem tudnak állást foglalni a témában. Ugyanakkor a legtöbb embernek nem a lélek elfogadása jelenti a problémát, hiszen még a szellemi realitást sem érti. Márpedig a test, szellem és lélek egy olyan hierarchia ahol nem lehet átlépni az egyes elemeket. Annak lesz esélye megérteni a lelki tanításokat, akik tapasztaltak a szellemi tanításokban.
  Sokan elfogadják a tudat transzcendens létezését de tagadják a lélekét, mindent tudatnak tartanak, mert nem látnak túl a szellemi realitáson. De ha nem ragaszkodnak túlságosan ehhez az elképzeléshez, jó megfigyelőképességgel rendelkeznek és felteszik a megfelelő kérdéseket, akkor tovább tudnak haladni az úton. 
  Amikor relaxáció, meditáció és mély alvás közben leáll a gondolkodás és a tudat inaktívvá válik nem szűnünk meg. Ha szükséges, képesek vagyunk használni a testünket, ha célszerű akkor tudunk gondolkozni is és tudatában vagyunk a létezésünknek is. Ennek a leghétköznapibb és az egyik legszélsőségesebb formája a mély alvás, amikor mindenki tudata lekapcsol. A hindu tanítások úgy tartják, hogy ilyenkor csak a lélek marad. Miért a lélek? Mert úgy, hogy sem a testünket sem a tudatunkat nem tapasztaljuk, amikor felébredünk azonnal tudjuk, hogy kik vagyunk, hol vagyunk, tisztában vagyunk vele, hogy aludtunk és sok esetben még az eltelt időt is meg tudjuk határozni. Mert még a mély alvás közben is van tapasztalás. De ki az aki tapasztal? Hát ha a szervezet nem és a tudat sem akkor van egy harmadik tényező is, ezt hívjuk léleknek. Ahogy meg kell tanulnunk használni a testünket, meg kell ismerkednünk a tudatunk működésével, ugyanúgy a tiszta és tudatos lelki tapasztalás sem megy egyik napról a másikra. A lélek az anyagi létezésben, lelki élet nélkül alszik és csak néha-néha eszmél fel. Mind a szervezetünk, mind a tudatműködésünk egy valósággal kómában lévő lélek megnyilvánulásai. Ahogy a fizikai gyakorlatokkal eddzük a testünket, ahogy a szellemi gyakorlatokkal fejlesztjük a szellemünket, úgy a lelki gyakorlatokkal képesek vagyunk felébreszteni és ébren tartani valódi önmagunkat, aminek addig csak az árnyékaként léteztünk.  

  A lelki erő hiánya legerősebben akkor mutatkozik meg, ha valamilyen válsághelyzetbe kerülünk. Ez lehet bármilyen helyzet, ahol jól jönne egy alternatív koncepció, hogy mi is történik velünk. Az idő előrehaladtával az egzisztenciális kérdések egyre nyugtalanítóbbá válnak. Az emberek csaknem egy emberöltő után azzal szembesülnek, hogy a barátok és ismerősök közül egyre többen távoznak el, a gyerekek kirepültek a családi fészekből érzik, hogy közeledik feléjük a vég mint egy nagy fekete fal. Viszont még van hátra az életükből 10-20 év vagy még több.
Ha valaki csak ezoterikus, akkor már megjelenik ezen a fekete falon egy fehér ajtó mert sejti, hogy a halál nem a vége mindennek. De ha még ez sincs akkor az egész történet rendkívül nyomasztó. A legtöbb ember idős korára, szó szerint beleőrül a saját materializmusába.
A nyugati értékrend alkalmazkodott a fogyasztói kultúrához, ahol az ember addig értékes amíg dolgozni tud, utána kifutunk a koncepciókból.
Ha valaki szeret gondolkozni, nem elégszik meg azzal amit az élet raktárról ad neki, ha mást szeretne, ha több válsághelyzettel találkozott de legkésőbb idős korára szembesülni fog vele, hogy a nyugati értékrend nem ad túl sok perspektívát.

  Ezért egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban a lelki életedre.


  "Életük delén, azaz harmincöt éven túli pácienseim közt egyetlenegy sincs, akinek végső problémája ne a vallásos lelkiség, irányulás volna. Igen, végső soron mindegyik abba betegszik bele, hogy elvesztette azt, amit eleven vallások mindenkoron megadtak híveiknek, s egyikük sem gyógyult meg igazán, aki nem nyerte vissza vallásos lelkületét, orientálódását, aminek természetesen semmi köze felekezethez vagy egyházi hovatartozáshoz." - C. G. Jung


  4. Egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban a kapcsolataidra.

  Minden ember rendelkezik születési adottságokon alapuló természetes érdeklődéssel, amin keresztül a legjobban ki tud teljesedni.
Ennek felszínre bukkanásában van fontos szerepe a természetes mintáknak, amit egy gyermek számára legelőször a saját családja nyújt.
Ezután különböző szereppróbáló időszakok váltják egymást, amin keresztül a gyermek kipróbálja azokat a mintákat, amik körbeveszik őt. Minél sokszínűbb a környezet, minél sokszínűbb a minta annál könnyebben tud fejlődni, mivel a különböző környezeti minták megszólítják és felszínre hozzák a természetes érdeklődését, valamint az idősebb családtagok annál jobban látják a családi, ismétlődő mintákat a gyermeknél. Tudják, hogy ezt a mintát valakinél már látták. Látják, hogy kire ütött a gyerek, mik lesznek az erősségei, mik lesznek a gyenge pontjai.
  Az így megnyilvánult természetes érdeklődésre épül az ideális oktatás, ami a következő olyan környezet ami ellát minket mintákkal. Míg a családi minták konkrétak, addig az oktatásban lévő minták sokkal általánosabbak. Így haladunk a családi kapcsolatok felől, a társadalmi kapcsolatok felé.

  Az érdeklődési területeink mindig a társadalmi kapcsoltainkon keresztül fejlődnek. Ezért az az érdeklődési területünk lesz a legfejeltebb, amin keresztül a legtöbb kapcsolatot ápoljuk. Ezzel kormányozni és fejleszteni is lehet az érdeklődési területeket. Amiben szeretnénk sikeresebbek lenni, abban több kapcsolatra kell szert tennünk. Azt tapasztaltam, hogy a sikertelenség egyik legfőbb oka az, hogy a legfontosabb érdeklődési területeiken az emberek nem fejlesztik a kapcsolataikat.
  A legelemibb kapcsolatok, amik elkísérnek minket egy életen át a családunktól, a gyermekkori és későbbi baráti körünktől származnak, később pedig az általunk alapított családtól.
A szüleink és a rokonaink nem halhatatlanok. A nyilvánvaló érzelmi kötődésen túl, amikor az előző generáció utolsó képviselője is eltávozik, végleg elveszítjük a lehetőséget, hogy megismerjük a családunk történetét, problémáit, amit ezen a sorsközösségen keresztül mi is megörököltünk.
A barátaink képesek nekünk játékosan görbe tükröt tartani, tudnak minket olyan dolgokra is inspirálni, figyelmeztetni, amit másoktól nem fogadnánk el.
A házastársunk még képes rajtuk csiszolni, meg tudja tanítani nekünk mindazt amit képtelenek voltunk megtanulni a szüleinktől. Minden házastárs egy kicsit apja vagy anyja a másiknak. Utolsó lehetőségként kijavíthatja vagy megkaphatja mindazt amit a szüleitől megkapott vagy nem kapott meg.
Végül amikor a szülők a gyermekeikkel együtt, újra felnőnek, még mindig képesek csiszolódni, fejlődni. Képesek kijavítani, megszakítani a családban öröklődő megoldatlan problémákat.

  Ezért egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban a kapcsolataidra.

  “A szeretet nem érzés, hanem egy bizonyos viselkedésmód.” - Gary Chapman


  5. Egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban a pénzügyi életedre.

  Az állam mindig ambivalens módon viszonyul a saját középosztályához.
Egyrészt mert a középosztály teremti meg a stabilitást és a gazdasági növekedést, másrészt mert a középosztály tudja magát leginkább függetleníteni a fennálló hatalomtól. Ezért minden állam igyekszik visszavágni a középosztály növekedését. Erre a legjobb dolog az alacsony szintű oktatás, a kis és középvállalkozások korlátozása és a gyenge egészségügy. Egyetlen állam sem akar művelt, anyagilag független, egészséges és erős középosztályt. Az, hogy ezek a területek állandóan válságban vannak, nem a véletlen műve, nem a politikusok hozzá nem értésének eredménye, hanem pont ellenkezőleg, tervezett és pontosan az állami célkitűzéseket tükrözi.
  Az ideális oktatásnak és a hivatásválasztásnak az emberek természetes adottságain és érdeklődésén kellene alapulnia. Ez egyúttal szavatolná is a természetes gazdasági rendet és kikatatná a sikerszakmák okozta egyoldalú túlkínálatot.
  A legtöbb érdeklődési terület nem valósítható meg, nem bontakoztatható ki alkalmazotti munkakörben csak kis és középvállalkozásban. Egyben egy jól működő vállalkozás a legelemibb befektetés mert minden egyéb befektetés alapjául szolgál.
  Az oktatásnak (továbbképzésnek, átképzésnek) és a vállalkozás alapításnak a legnagyobb kerékkötője maga a fogyasztói kultúra, ami feleslegesen megvetet minden értelmetlen dolgot az emberekkel. Tudjuk, hogy a legtöbb ember össze van zavarodva, nem túl tudatos, nem tervezi meg a kiadásait. Ezzel szemben viszont a dollármilliárdos ipari konszernek megtervezik a marketingjüket. Csak az önmagából kifordult liberalizmus láttatja azt, hogy itt egyenlőek az erőviszonyok.
Sok ember azért nem takarékoskodik, mert nem látja értelmét azt gondolja, hogy úgy sem tud értékelhető összeget összegyűjteni. Ez sok esetben igaz is de a legtöbb oktatási vagy vállalkozási lehetőség nem milliókon, hanem csak százezreken vagy tízezreken múlik.
  Ugyanez látszik a befektetéseken is. Nagyon sok befektetést el lehet kezdeni kis összegekkel is, illetve meglepően gazdag emberek fektetnek olyan dolgokba amik mindenki által elérhető lehetőségek. Kevés igazán alapvető befektetési termék van, a legtöbb ezek újracsomagolása vagy kombinálása -ez ugyanígy igaz az alapvető pénzügyi termékekre is. A legtöbb nem tudott folyamatosan bizonyítani az elmúlt évszázadok és évtizedek gazdasági viharaiban, válságaiban.
Az a portfólió ami a legrégebb óta működik nagyjából a következőképpen néz ki:
-20% befektetési arany. Nagyon jól teljesítenek a nemesfémekhez köthető értékpapírok is.
-40% konzervatív befektetési alap vagy bármi ami ennek megfelel. Az utóbbi időben nagyon jól teljesítenek a villamosenergiához kötődő értékpapírok, energiajegyek.
-20% kockázatos befektetési alap vagy bármi ami ennek megfelel. Kockázatos de nagy hozamú befektetés a Forex, vagyis a devizapár kereskedelem. Az elkövetkező évek visszatérő slágerei a kriptovaluták lesznek.
-20% készpénz. Fontos, hogy az egyszeri vagy folyamatos befektethető pénzünknek, nagyjából a 20%-át készpénzben, likviden, bankszámlán tartsuk. Egyrészt bárki kerülhet átmenetileg likviditási zavarba, ilyenkor aránytalan egy rövid távú problémáért megszüntetni egy hosszú távú befektetést. Másrészt ha minden pénzünk le van kötve és találkozunk egy jó befektetéssel akkor ugyanez lesz a problémánk.

  Egy teljes emberöltőt figyelembe véve meglehetősen valószínűtlen, hogy ne legyen néhány gazdasági krach az életünkben. Ez még akkor is meg tudja viselni az embert ha felkészült rá, pláne ha nem.
Az emberek rengeteg jópofa de teljesen felesleges dolgot vásárolnak meg, amiről már a közvetlenül a vásárlás után kiderül, hogy pénzkidobás volt: ballaszt élelmiszerek, a századik ugyanolyan ruházati kellék, az 1024. kütyü (hogy csak egy szép kerek számot mondjak ugye). Ezzel párhuzamosan van egy negatív költekezés is, amikor az emberek olyan pénzt költenek el, amit még meg sem kerestek, ez pedig a leginkább félreértett pénzügyi termék, a hitel. Ebből is a leggyilkosabb az áruhitel. Mondjuk veszünk egy 100.000.- forintos kütyüt, egy év alatt kifizetünk rá 150.000.- forintot, amikor az már nem ér csak 75.000.- forintot. Ezt akár össze is gyűjthettük volna egy év alatt és akkor fele annyiért vásároltunk volna, nem dupla annyiért. Ráadásul a nem rendben fizetett áruhitel a leggyakoribb oka annak, ha valaki nem kap (általában jelzálog) hitelt ha igazán szüksége lenne rá.
Az így eldobált pénz hiányzik fájóan akkor, amikor beüt a krach.
Van egy másik veszteség is, amikor az ember azzal szembesül, hogy mennyi pénzt takaríthatott volna meg egy vállalkozás vagy egy befektetés elindításához. A válságban aranyon évente lazán lehetett keresni 20%-ot. Ehhez semmit sem kellett csinálni csak aranyat venni az év elején, amikor annak az ára természetes módon leesik és eladni ősszel, amikor természetes módon felmegy. Rengeteg pénzintézet is ugyanezt csinálta. Ezzel 5 év alatt meg lehetett duplázni az alaptőkét.

  Ezért egészen biztosan meg fogod bánni, ha nem figyelsz oda jobban a pénzügyi életedre.

  "Gyakorlatilag az összes papíralapú devizáról elmondható, hogy hosszú távon veszít az értékéből az arannyal szemben." - Ronald Stöferle, az Erste Group aranypiaci elemzője


  + 1 A dolgok okkal vannak úgy ahogy vannak.

    Amikor valakit az élet kicsit megtipor, akkor hirtelen nagyon sok mindenre rájön.
Mik a valóban fontos dolgok. Mi a fontossági sorrend az életében. Mennyi időt és pénzt meg lehet takarítani, ennyire hatékonnyá lehet válni egy válsághelyzet hatására.
Ilyenkor természetesen mindenki megfogadja, hogy ezentúl minden másként lesz. Aztán folytatja az életét ugyanabban a környezetben mint eddig és lassan rájön, hogy nem lesz minden másként. Vannak dolgok amiken könnyen lehet változtatni és vannak dolgok amiken csak nagyon nehezen, mert a dolgok okkal vannak úgy, ahogy vannak. Ezért az új értékrendet időbe kerül átültetni a gyakorlatba. Sokat kell vele dolgozni és sokat kell gyakorolni, csiszolni, hiszen így utólag kell megváltoztatni évek, évtizedek rossz döntéseit és beidegződéseit.
  Egy válsághelyzetben negatív nyomás hatására változunk, amikor ez elmúlik a nyomást fenn kell tartani de már pozitív formában. Inspirálnunk kell magunkat a változásra. Ennek a változó időszaknak is megvan a maga jellemző belső munkája. A túlélő üzemmódot át kell váltani építő üzemmódra.

  (Utolsó frissítés: 2015. 06. 16.)



  5 dolog | természetes célállítás
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: