Címlap Blog zoli Védikus időtervezés - Képzés - A védikus időtervezés forrásai

2015.03.15 19:52:19
zoli


  Az Indiában fennmaradt ősi írott tudást és hagyományt védának nevezik, maga a kifejezés is tudást jelent.



  A védikus irodalom felosztása

  A védikus irodalom funkcionálisan három nagy részre oszlik.

  Az első csoport az azonos nevű véda. Ez tartalmazza az ősi tudás alapjait.
(A Rigvéda tartalmazza a himnuszokat.   A Yadzsurvéda prózai szövegeket tartalmaz, ami az rítusok körülményeit írják le. A Számavéda az énekek könyve. Az Atharvavédához minden más funkció tartozik, főleg társadalomtudományokat tartalmaz.)

  A második csoport a védánga. Ez tartalmazza az elméletet, ami az alkalmazáshoz kell.
(A Siksa a fonetika, a szanszkrit szavak kiejtésének a tudománya. A Csanda a versmérték. A Vyákarana a nyelvtan. Nirukta a szókincs és az értelmezés. A Kalpa a rítusok leírása. A Dzsyotisa az idő tudománya, meghatározza, hogy egy adott időszak, milyen cselekvésnek kedvez.)

  A harmadik csoport az upánga. Ez a védikus tudás az életben való alkalmazása.
(A Mimánsá a védikus szövegek különböző értelmezési szintjeit mutatja be. Purána a védikus történelem leírása. A Dharma az ember természetével és a társadalomtudományokkal foglalkozik. A Nyáya tartalmazza a logikát.)

  A Dzsyotisa csoport

  Az idő tudományát a Dzsyotisa csoport mutatja be.

  Hat nagy része van. Az első kettő természettudomány, a következő négy pedig magyarázó-tudomány, amely következtetéseket tartalmaz.

  A Ganitához tartozik a matematika (számtan, algebra, geometria, trigonometria).
  A Dzsyotisa a csillagászat, a bolygók helyzetét határozza meg egy adott pillanatban.

  Innentől már a magyarázó-tudomány résznél vagyunk. Azt egzakt módon meg lehet mondani, hogy egy adott bolygó hol tartózkodik egy pillanatban de azt már nem, hogy mit jelez. A jelzést a tudásunk és a megértésünk mértékében tudjuk megérteni.
Ez azért fontos, mert az asztrológiában sokszor tapasztalható eltérés az elmélet és a gyakorlat között.
Ez sok nyugati asztrológust arra indít, hogy elkezdje megmagyarázni az eltérést és a valóságot az elmélethez akarja igazítani. A védikus reakció ezzel ellentétben az, hogy az eltérést jelzésnek vesszük és megpróbáljuk megérteni, hogy mit jelent.

  A Dzsátika az asztrológia, a bolygók jelzéseit értelmezi a sorsunk tükrében.
  A Számudrika a fiziognómia, a bolygók és a szervezet fizikai tulajdonságainak a kapcsolatát mutatja meg.
  A Nimita tartalmazza az ómeneket, a környezet és a bolygók kapcsolatának a hatását vizsgálja.
  A Prasna az asztrológia elemzés során feltett kérdések és a bolygók hatásának a kapcsolatát vizsgálja.

  Hogy még egyszerűbb legyen a helyzet, a védák tele vannak hiperhivatkozásokkal. Minden témának megvan az alapirodalma de bárhol vetődik fel az adott téma újra, az az alapirodalomhoz tartozik.
Az idő tudományához szervesen kapcsolódik még az Áyurvéda (ami szervesen kapcsolódik az Atharvavédához és a Puránákhoz is), az orvoslás irodalma, mivel sokat foglalkozik az időbeosztással. A Puránák (általános történelem) és az Itihászák (egy dinasztia történelme) szintén sokat foglalkoznak az idővel, ráadásul történelmi művekként precedensként is szolgálnak a gyakorlati alkalmazásra.

  A magyarázó művek

  Az idő tudományának, különösen az asztrológiának rengeteg magyarázó műve van.
Az írók között vannak olyan szentek, akik egy adott védikus írást vagy annak egy részét logikailag folytatni kezdték és ezzel majdnem a védákkal egyenértékű műveket hoztak létre -Nyáya.
És vannak számunkra fontos de kevésbé örök érvényű művek is, amik inkább kortárs mayagrázó írások.

  Ezek voltak az idő tudományának az egzakt, tanulható forrásai.

  A hagyomány

  A védikus oktatás mindig a tanítványi láncolaton száll alá.
Egyaránt tartalmazza a lelki tudást és a védikus tudományokat.
Az oktatás kolostorokban, ásramákban (városon kívül), templomokban (városon belül), gurukulákban (a tanító háza/családja) vagy egyéb szanghában (közösségben) történik.
A tanító nem csak lelki tanítómester lehet, hanem lehet egy szakember is vagy akár egy nagyobb tudású barát is. És a helyszínnek sem kell feltétlenül formálisnak lennie. Én rengeteg hasznos dolgokat tanultam modern előadásokon a témában.

  A hagyomány nem egzakt, nehezebben fogható meg és adható át.
Sok embernek ez zavaró mert nincs írott forrás (tanulmány, könyv, honlap).
A tudás átadás közvetlenül emberek között zajlik, mindenféle egyéb közvetíti közeg nélkül így sok múlik az emberi kapcsolatokon is.
Ha a tanító megfelelő akkor az sokkal részletesebb tudást és legfőképpen alkalmazást jelent, mint egy könyv ismerete de ha a tanító nem megfelelő az teljesen félre viheti az embert.
Ezért a tanulónak kell megfelelő előképzettséggel rendelkeznie. Egyrészt fel kell ismerni a jó tanítót vagy csak úgy általában a jó embert. Másrészt minimálisan ismernie kell az adott témát. Harmadrészt nem szabad otthon hagynia a józan paraszti eszét.



  Napi időbeosztás | részlet | Védikus időtervezés
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: