Címlap Blog zoli Lelki erő - Bhagavad-gítá - Magyar nyelven megjelent Bhagavad-gítá fordítások

2015.06.30 17:57:56
zoli


  A Bhagavad-gítá az Indiában fennmaradt ősi irodalomnak a Védáknak az egyik legtöbbet olvasott könyve.



  A védikus irodalom régebbi mint ami írott történelmünk, ezért nagyon nehezen tudunk viszonyítási pontot találni a datálásához. Ezt a védák sem könnyítik meg, mert szokatlanul nagy időtávokról beszélnek. Egy megszakítatlan lelki kultúrát tárnak a szemünk elé, ahol valahányszor elveszik a lelki tudás a Legfelsőbb Személy elküldi egy követét vagy maga jön személyesen, hogy helyreállítsa. Ezt a Bhagavd-gítá is megerősíti: „Óh, Bhárata leszármazottja! Bárhol legyen a vallás gyakorlása hanyatlóban, s kerüljön fölényes túlsúlyba a vallástalanság, alászállok Én Magam.” (4. fejezet, 7. vers)



  És ezzel el is érkeztünk a Bhagavad-gítá kezdetéhez.
Egy nagy testvérháború tetőfokán kapcsolódunk be a történetbe, aminek a történetét a Mahábhárata előző fejezeteiből ismerhetjük meg. A Bhagavad-gítá olvasható önálló műként is de technikailag a Mahábhárata egyik fejezete. Felsorakoznak az ellenséges hadseregek és felkészülnek a végső összecsapásra.

  Ekkor hangzik el a Gítá ikonikus nyitómondata. "Dhritarástra király így szólt Szándzsayához: Óh, Szándzsaya, mi történt fiaimmal és Pándu fiaival, miután harcra vágyva összegyűltek a kuruksétrai zarándokhelyen?" (1. fejezet, 1. vers)

  A mű Krisna és Ardzsuna párbeszéde. Ardzsuna a trónvárományos család egyik hercege, Krisna barátja. Krisna a történet elején egy herceg akiről szép lassan kiderül, hogy Visnu (aki nem egy hindu Isten, hanem Isten neve hindi/szanszkrit nyelven) soron következő alászállása, majd pedig az, hogy ő a Visnu formák forrása az eredeti, Legfelsőbb Személy.

  A Gítá a két hadsereg bemutatásával kezdődik, amiben sok rejtett utalás van az előzményekre, illetve a háború kimenetelére is. Ardzsuna megkéri barátját és kocsihajtóját Krisnát, hogy hajtsa a harci szekeret a két hadsereg közé, hogy láthassa kik gyűltek össze a harcra vágyva. Ahogy látja az ellenség soraiban a rokonait, barátait, nagyapákat, testvéreket, fiakat, elkeseredik az értelmetlen háborúra gondolva. Kiönti szívét Krisnának és kijelenti, hogy nem akar részt venni ebben a háborúban.

  A csata helye Kuruksétra (a Kuruk-mezeje) egy ismert zarándokhely. Egyben rejtett utalás, hogy a körülmények a dharmát (lelki tanítás, irányzat, vallás) követő oldalnak kedvez.
De Kuruksétra egy szimbólum is. A Kuruk-mezeje jelképesen a tettek-mezeje is. Mindnyájan benne vagyunk egy adott társadalomban, családban, élethelyzetben, amiben sokszor olyan dolgokat kell megtennünk amiket nem akarunk, nem találjuk a helyünket, nem tudjuk mit kell csinálnunk. A fő probléma az, hogy amíg nem tudjuk, hogy kik vagyunk, nem tudjuk, hogy mit kell tennünk. Innentől kezd el a Gítá olyan egzisztenciális kérdéseket feszegetni, amik méltán tették az egyik legolvasottabb könyvvé a történelemben.

  Éppen ezért a Gítából sok fordítás készült, rengeteg értelmezéssel és magyarázattal. Vannak közöttük autentikus lelki irányzatokat képviselő fordítások és kommentárok de vannak kiváló filozófiai vagy irodalmi munkák is.

  Az alábbiakban megpróbálom számba venni a hazai fordításokat.

  Magyar nyelven megjelent Bhagavad-gítá fordítások

  Abhinavagupta - Összegzés a Bhagavad Gítá valódi és titkos értelméről
  Az Abhinavagupta érdekessége, hogy a Gítá kasmíri verzióját és az ehhez fűzött magyarázatokat tartalmazza.
  A mű értékéből, minden kuriózuma ellenére jelentősen levon, hogy 15 verssel több szerepel benne mint az eredeti szövegben. A Gítából, pont rendkívüli olvasottsága miatt rengeteg másolat maradt fenn és sok korabeli szöveg is hivatkozik rá, így pontosan tudjuk, hogy hány versből áll.
  Persica Kiadó: http://www.persica.hu

  Baktay Ervin - Bhagavad Gítá - A Magasztos szózata
  Baktay Ervint gondolom senkinek nem kell bemutatni. Kőrösi Csoma Sándor kortársa és az indológia egyik emblematikus figurája volt. A Magasztos szózata negyven évvel a halála után, a hagyatékából került kiadásra.
  Filosz Könyvkiadó: http://filosz.hu

  Bhaktivedanta Swami Prabhupada - A Bhagavad-gítá - Úgy Ahogy Van
  Bhaktivédanta Szwámi fordítása és magyarázata több szempontból is különleges. Ő vezette be azt a mára etalonná váló technikát ahol a vers eredeti dévanágari írásmódját a diakritikus átírás követi, majd a szavak egyenkénti fordítása, a vers fordítása és végül a magyarázat. Szwámi Prabhupáda mutatta be elsőként beavatottként a Gítát, egy hiteles lelki tanítómesteri láncolat tagjaként. Nem csak a saját magyarázatait fűzte a versekhez, hanem idéz az elmúlt évezredek legfontosabb kommentáraiból is. Nem csoda, hogy a művét folyamatosan újrafordítják, minden egyes kiadással csiszolnak rajta. Magyarországon is több kiadása van forgalomban.
  Bhaktivedanta Book Trust: http://www.bbt.info

  Gömöryné Maróthy Margit - Bhagavad Gítá - Az isteni ének
  Maróthy Margit  színésznek tanult, majd a Nemzeti Színház tagja lett. Pályája szépen ívelt felfelé de tüdő és szívbetegsége miatt, orvosai tanácsára korán nyugdíjba vonult. Nyugat-európai utazásai alatt ismerkedett meg a teozófiával. Fő munkája a Bhagavad-gítá magyar fordítása, aminek alapjául Annie Besant angol nyelvű fordítása szolgált. A szöveget összefésülték C. C. Caleb angol verses fordításával, valamint Molnár István kéziratával.
  A szöveg elsőre meglepően jónak és olvasmányosnak tűnik. Sajnos a versekből itt-ott lemaradnak félmondatok a magyarázatokat pedig nagyon erősen áthatja a múlt századi teozófiai narratíva. Sok a felesleges és zavaros ezoterikus, nacionalista és judeo-keresztény elem.
  Magyar Teozófiai Társulat Kiadó: http://www.teozofia.hu

  Lakatos István, Vekerdi József - Bhagavad-gítá
  Európa Könykiadó: http://www.europakiado.hu

  Sridhara Svámi - Bhagavad-gítá - Az Édes Abszolút Rejtett Kincse
  Sridhara Szvámi szintén belülről mutatja be a Gítát, egy hiteles lelki tanítómesteri láncolatot képviselve. A Sríla Prabhupáda által lefektetett etalont követve a saját magyarázatain túl kitér más kommentátorokra is.
  Danvantara Kiadó: http://www.danvantara.hu

  Vekerdi József - Bhagavad-gítá - A Magasztos Szózata
  Vekerdi József nyelvészként, tudományos szempontból mutatja be a Gítát. Műve híres és elismert nyelvészeti munka, alapműnek számít az indológiában.
  A nyelvészeti megközelítés egyrészt jó mert rámutat a szöveg különböző jelentéseire de másrészt könnyen hátránnyá is válhat mivel a szanszkrit nyelv egy megbonthatatlan ökoszisztéma, amihez nem lehet csak a nyugati értelemben vett nyelvészeten keresztül közelíteni. Többek között a fordítás nem veszi figyelembe a Gítá előzményeit és ezért lemaradunk a rejtett utalásokról.
  Ennek egyik példája az első fejezet huszadik verse, amiben Ardzsuna felveszi az íját. Itt a szöveg megemlíti, hogy Ardzsuna szekerét egy zászló díszítette (kapi-dhvajah). Ezt Vekerdi egyszerűen csak "majom-lobogó"-nak fordítja, holott ez Hanumán zászlaját jelenti. Hanumán zászlaja nagy jelentőséggel bír a Mahábhárata eseményeinek a tükrében, egyfajta pszichés fegyverként is működik, illetve a megemlítése utalás a csata kimenetelére is.
  Terebess Kiadó: http://terebess.hu
 



  bhagavad-gítá | lelki erő
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: