Címlap Blog zoli Gazdasági műveltség - Hiedelmek hatása a gazdaságra - Mennyi pénzt keresel?

2016.01.21 12:51:08
zoli


  Vannak alap kulturális hiedelmeink, amiket nem kérdőjelezünk meg.
Ezek nem a fizikai világban gyökeredznek, hanem ezek elképzelések a világról.
Igazából csak a mi fejünkben léteznek, az teszi őket látszólagosan valóságossá, hogy mások is hisznek benne.
Minden beidegződés a valóságot hivatott kezelhetőbbé tenni.
Ezért a jó beidegződésekkel általában nincs semmi bajunk, bár a tudat hátterében futó, erősen általánosító programokról van szó.
Az igazi problémákat azok a hiedelmek okozzák, amik nem tudatos programok és még ráadásul akadályoznak is minket.
Némelyikük rossz beidegződés, némelyiküknek valaha volt létjogosultsága de eljárt felette az idő.
Mivel ezek a programok nem tudatosak, ezért sokszor akkor érjük őket tetten, amikor rácsodálkozunk a kulturális különbségekre. Amikor azt látjuk, hogy valamilyen hiedelem más kultúrát, társadalmat, gazdaságot hozott létre.

  Ebben a sorozatban ilyen negatív hiedelmekről lesz szó, most éppen a pénzről és ezen belül is arról, hogy gondolkozunk a pénz megszerzéséről.

  Mennyit keresel?



(www.theromantic.com)

  A magyar nyelvben ha valakinek a jövedelméről érdeklődünk akkor általában azt szoktuk kérdezni, hogy mennyi pénzt keresel?
A keresés kifejezés nagyon beszédes ebben a környezetben.
  A magyar kollektív tudattalanban a pénzt megkeressük. Felkerekedünk és megkeressük. Mint egy aranyásó az aranyat. Itt a pénzt keresgélő személy ügyessége nem abban áll, hogy mennyire jól dolgozik hanem, hogy a szabadidejében mennyire hatékonyan tudja keresgélni a pénzt, aminek jól láthatóan nincs sok kapcsolata a főállásbéli tevékenységével.
  A pénz nagy erőkkel történő keresésének az egyik oldala, hogy ezt nem munkából képzeljük el, a másik oldala, hogy a találat terén nyilván óriási szerepe van a szerencsének is. Hiszen bármennyire is jól keres valaki még nem biztos, hogy talál, jó helyen kell keresni. Ebben pedig elengedhetetlenül fontos a szerencse.
A szerencse ugyanakkor porlasztja a felelősséget is. Azért nem találtam pénzt, pedig felástam érte a mezőt mert nem volt szerencsém.
Természetesen a szerencse egy fontos összetevő de itt aránytalanul nagy szerep jut neki.
  Ez a motívum úgy is megjelenik, hogy nem szerencse kell a pénz megtalálásához, hanem tudni kell hová van elásva. Tehát megint nem a munka játssza a fő szerepet, hanem az okosság faktor.

  Mindezekből egy olyan kép rajzolódik ki, mintha a magyar társadalom a pénz megszerzéséről való elképzeléseiket egy aranyásó és kincskereső kalandregényeken nevelkedett 8-10 éves gyerektől szerezte volna.
  Nézzük meg, hogy mit gondolnak erről mások?

  How much do you earn? - Mennyi pénzt érdemelsz?



(michaldziekan.blogspot.com)

  Az angol-szász nyelvekben elterjedt mondat valakinek a jövedelmének a kiderítésére, hogy mennyi pénzt érdemelsz?
  Az earn kifejezés jelentése: elnyer, érdemel, gyűjt, megérdemel.
  Azért ez elég szigorú. Ez olyan mintha a főnök a nap végén megkérdezne minket, hogy a mai napi tevékenységed után szerinted mennyi pénzt érdemelsz?
Ez elég világos kapcsolatot teremt az elvégzett munka minősége és a jövedelem mértéke között.

  How much money you make? - Mennyi pénzt csinálsz?



(michaldziekan.blogspot.com)

  Egy szinttel magasabb ligában azt kérdezik, hogy mennyi pénzt csinálsz?
Itt rosszabb esetben arra vonatkozik a kérdés, hogy Bill mennyi pénzt fénymásol magának de jobb esetben ez egy vállalkozói szempontból feltett, áttételes kérdés: Mennyi pénzt -értéket- csinálsz -állítasz elő, a munkád által?

  Mennyi kriptovalutát bányászol?



(www.triay.com)

  Persze itt nem lehet elsiklani a felett, hogy az államok és a központi bankok úgy nyomják a pénzt, hogy annak a valós értéke, amennyibe a fém, a papír vagy az elektronikus jel került, nincs köszönőviszonyban sem a névértékével azzal, hogy mit írtak rá.
  Nyilván sok üzletember gondolkozik úgy, hogy a pénzt nem keressük, hanem csináljuk. Ez különböző pénzügyi tevékenységek esetén majdnem így is van. Például a pénz hitelre való kikölcsönzése újabb pénz kibocsátását eredményezi, hiszen a kamat miatt mindig több pénzt kell visszafizetni, mint amennyi forgalomban van.
  Ez a nemzeti (állami, banki) hitelpénz kibocsátás nem fenntartható. Ennek alternatívájára jött létre a kamatmentes közpénz elmélete, amit legjobban Silvio Gesell dolgozott ki a Természetes Gazdasái Rend című művében.
Ez néhány helyi pénztől eltekintve szinte sehol nem tudott megvalósulni, pláne elterjedni, mert mielőtt megnőtt volna a helyi központi bank mindig betiltotta.

  Ehhez az elképzeléshez jelenleg a kriptovaluták állnak a legközelebb. Mivel az interneten, eleinte törvényi szabályozás nélkül, decentralizáltan és nemzetközi szinten terjedtek el már csak a szabályozásukra volt lehetőség, a megállításukra már nem. Sőt a kriptovaluták által létrehozott blockchain annyira hatékonyan követi a tranzakciókat, hogy bankok is érdeklődnek a technológia iránt.
  Ebben az esetben az állam után az egyénnek is van lehetősége közösségi szinten pénzt gyártani. Természetesen itt sem fénymásolóval. A kriptovaluták egyik típusához jelentős számtech tudás, a másikhoz pedig jelenős befektetői hozzáállás vagy közösségépítési ambíció szükséges.

  Összegzés

  Végül a szavak ahogy
George R. R. Martin is mondja csak levegő. De mivel szavakban gondolkozunk, ezért kevés olyan dolog van ami annyira meghatározza a gondolkodásunkat és ezen keresztül az értékrendünket.
Ezért célszerű odafigyelni arra, hogyan gondolkozunk a pénzről. Nem kell feltétlenül átírni a szókincset, ez valószínűleg ellehetetlenítené a hétköznapi kommunikációt is de legalább mi magunk legyünk vele tisztában, hogy mi van az elménkben. Hogyan került oda, szükségünk van-e rá és hogyan gondolkozunk róla.

  Ajánlott oldalak

  További bejegyzések a Gazdasági műveltség témában



  gazdasági műveltség | Hiedelmek hatása a gazdaságra
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: