Címlap Blog zoli Lelki erő - Bhagavad-gítá - A Facebook gombok titkos tanítása

2016.03.01 08:45:39
zoli


  Az elmúlt napokban a Facebook kiterjesztette a már megszokott lájk gombot egy sorozattá, amivel már egyéb érzelmeket is lehet közölni.
Így a hat gomb sorban: Tetszik (Like), Imádom (Love), Vicces (Haha), Hurrá (Yay), Hűha (Wow), Szomorú (Sad), Dühítő (Angry).
Időközben a Hurrá (Yay) gombot eltávolították.



  Informatikailag így azok is tudnak valamit reagálni, akiknek nem tetszik az adott állapotfrissítés - Szomorú (Sad), Dühítő (Angry) - és az eddig statikus tetszikelés is részletesebbé válik - Tetszik (Like), Imádom (Love), Vicces (Haha), Hurrá (Yay), Hűha (Wow) - ahogy egyébként ezt a kreatívabb felhasználók eddig is jelezték valamilyen módon.
Ebből mind a Facebook, mind pedig az adminok újabb, részletesebb adatokhoz jutnak arról, mi zajlik a felhasználó buksijában, jobban lehet cizellálni az algoritmusokat és célzottabbá lehet tenni a hirdetéseket.

  Ugyanakkor az emberi érzelmek skálája, amit az új gombsorozat is megjelenít régi témája a lelki és a szellemi tanításoknak.

  Bhagavad-gítá



  A Bhagavad-gítá az Indiában fennmaradt ősi irodalomnak a Védáknak az egyik legtöbbet olvasott könyve.
  A védáknak visszatérő eleme az érzelmek működésének a megfigyelése ezt több helyen, összefoglalva és részletesen is terítékre kerül és természetesen a Bhagad-gítában is megjelenik.

  "Az emberben az érzékek tárgyain elmélkedve ragaszkodás ébred azok iránt. E ragaszkodásból kéj támad, a kéj pedig dühöt szül."
  Bhagavad-gítá 02. fejezet, 62. vers.

  Mindnyájan öt elsődleges érzékszervvel rendelkezünk: látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Ezek az érzékszervek automatikusan vonzódnak az érzéktárgyakhoz, nagyjából mindenhez, amit érzékelni lehet (Tetszik - Like).

  Amikor az érzékeken keresztül az érzéktárgyakon elmélkedünk, akkor könnyen elfeledkezünk arról, hogy a durva-fizikai test az önmagvalósítás eszköze és minden az anyagi világban csupán kellék ehhez, amit lelki szempontból célszerű használni. Az érzékszerveknek ez az egyoldalú, anyagi használata ragaszkodást szül (Imádom - Love).

  A ragaszkodásból kéj támad (Vicces - Haha, Hurrá - Yay, Hűha - Wow), melynek hatására megfeledkezünk az önvalóról és az átmeneti, anyagi örömökkel próbáljuk pótolni a lelki boldogságot.

  A kéj a természetéből adódóan nem képes kielégíteni a lélek igényeit ezért elkerülhetetlenül kiábránduláshoz és dühöz vezet (Szomorú - Sad, Dühítő - Angry).

  "A dühből teljes illúzió ered, az illúzióból pedig emlékezetzavar. Ha zavart az emlékezet, elvész az értelem, s az értelem elvesztésével az ember ismét visszasüllyed az anyagi lét mocsarába."
  Bhagavad-gítá 02. fejezet, 63. vers.

  A kéj és a düh hatására un. emlékezetzavar áll be, ami egyrészt pszichés zavarokat jelent, másrészt a hatására elfelejtjük az önvalót. Így a lélekből megnyilvánuló tudatfunkciók (elme, intelligencia, hamis ego) összezavarodnak és az intelligencia irányító szerepe elvész, az értelem helyett az elme veszi át a vezető szerepet, ami pedig az anyagi vágyakon keresztül, az anyagi világhoz láncolja tulajdonosát.

  "De aki mentes minden ragaszkodástól és ellenszenvtől, és képes a szabadság szabályozó elveinek gyakorlása révén uralkodni az érzékein, az elnyerheti az Úr teljes kegyét."
  Bhagavad-gítá 02. fejezet, 64. vers.

  A Bhagavad-gítá természetesen megadja a szabadulás kulcsát is, amit majd bővebben is kifejt a későbbi fejezetekben (hiszen itt még csak a 2. fejezetnél járunk).
  A lelki élet célja, hogy a lélek visszakerüljön eredeti helyzetébe a gyümölcsöző-tettek útja (karma yoga), a tudás útja (dzsnyána-yoga), a lemondás útja (dhánya yoga) és az odaadás útja (bhakti yoga) segítségével. Végül elnyerje a Legfelsőbb Személy kegyét.
  Ezt a szabadság szabályozó elvei segítségével lehet elérni:
-erőszakmentesség, amit elpusztít az erőszak de különösen a húsevés,
-lemondás, amit elpusztít a túlzott érzékkielégítés de különösen a kábítószerek.
-igazmondás, amit elpusztít a hazugság de különösen a szerencsejáték és a pénzzel való, teljesítmény nélküli manipuláció.
-tisztaság, amit elpusztít a túlzó érzékkielégítés de különösen a funkcióját vesztett szexuális élet.
Ugyanakkor a szabályozó elvek önmagukban nem adnak lelki eredményt csak a lelki gyakorlatokat teszik gyorsabbá és hatékonyabbá. Tehát a szabályozó elvek és a lelki gyakorlatok olyanok mint a kantár két oldala, ha csak az egyiket húzzuk akkor nem haladunk előre, hanem csak körbe-körbe forgunk.
  A védák három dedikált lelki gyakorlatot említenek, meditációt az uralkodó istenség imáján (mantra), formáján (rúpa) és absztrakt formáján (yantra).
A legkönnyebb a mantra meditáció használata, mivel nem kell hozzá eszköz és teljesen mobil.
Felmerül a kérdés, hogy melyik istenséget és annak mantráját válassza a gyakorló?

  "Az embernek az Úr azon formáját kell imádnia, amelyikhez a leginkább vonzódik."
  Srímad-Bhágavatam 11. ének, 03. fejezet, 48. vers

  Az emberiség három nagy fáklyavivője, akiktől a legtöbb tanítás származik Buddha, Siva és Visnu.
  Közöttük egyedül Buddha történelmi személy. Hercegként látta meg a napvilágot, életét pedig annak szentelte, hogy megszabadítsa az embereket a szenvedéstől és legyőzze a halált. Az elmúlt 2600/3900 évben (Indiában sok helyen Buddhát 1300 évvel régebbre datálják) sem sikerült senkinek megcáfolnia a filozófiáját.
Tudósított más megvilágosodottakról, örökké felszabadul lelkekről és a Legfelsőbb különféle formáiról is akik az univerzum más régióiban tartózkodnak, mint Siva és Visnu is.
  Siva Visnu minőség kiterjedése. A védák azt mondják, hogy ők ketten örökké együtt vannak, olyanok mint a tej és a joghurt, nem mondhatjuk, hogy azonosak de azt sem, hogy különböznek egymástól. Minőség kiterjedésében Siva minket, egyéni élőlényeket képvisel, valamint közvetít közöttünk és Visnu között. Képes megáldani bárkit a bhakti prémával, a Legfelsőbb iránti odaadással.
  Visnu a Legfelsőbb személy koncepciója, több teljes értékű kiterjedése van, az eredeti forrása Krisna, aki az összes lelki tulajdonság kútfeje. Egyben ő a Bhagavad-gítá elbeszélője is.
Krisna jelen kori kiterjedése Csaitanya Maháprabhu, aki az isteni szeretet tökéletes képviselője.

  "Mi haszna származott a világnak abból, hogy az Úr Ráma, az Úr Nriszimha és az Úr más inkarnációi számtalan ráksasza és daitya démont elpusztítottak? Milyen jelentőséggel bír az, hogy az Úr Kapila és Isten más inkarnációi feltárták a szánkhya és a jóga ösvényét? Mi a dicsőséges abban, hogy az Úr Brahmá és más guna-avatárák megteremtik, fenntartják és elpusztítják az anyagi univerzumokat? Milyen elõnnyel jár az, hogy az Úr Varáha kiemelte a földet a Garbhodaka-óceánból? Mi nem tulajdonítunk túl nagy fontosságot ezeknek. A legfontosabb az, hogy az Úr Csaitanya felfedte a Krisna iránti tiszta szeretet tündöklő fényét, ezért az Úr Csaitanya Maháprabhut dicsőítjük." (7. vers)

  "Nem fontolgatja, hogy valaki megérdemli-e vagy sem, nem törődik azzal, ki sajátja és ki kívülálló, nem érdekli, ki fogadja el és ki nem, vagy azzal, hogy eljött-e a megfelelő idő, az Úr azonnal átadja a tiszta odaadó szolgálat nektárját, amit még üzenetének hallgatásával, a múrtik elé járulva, a hódolat felajánlásával, meditációval, vagy sok-sok lelki gyakorlat végzésével is nagyon nehéz elérni. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Úr Gaurahari az én egyetlen menedékem."
(77. vers)

  Srí Csaitanya-csandámrita

  Csillagok Háborúja

  George Lucas a Csillagok Háborúját, Joseph Campbell monomítosz elmélete alapján építette fel, amit az író az Ezerarcú Hős című művében írt le és a hős útja néven híresült el.
  Campbell egyrészt másokhoz hasonlóan rájött arra, hogy az ősi mítoszok mind nagyon hasonló elemekből épülnek fel és csak a témák cserélődnek bennük, másrészt ezt érthetően össze is foglalta.
  Campbell sokat merített a távol-keleti bölcsességből, amit Lucas is átvett és a saját tapasztalataival gazdagított. Ráadásul pont ekkor élték a távol-keleti tanítások a reneszánszukat. Ezért nem csoda, hogy a Csillagok Háborúja bölcsességei közül sok áthallást mutat a Gítá kérdéses versével is.  

  "A félelem a Sötét oldalhoz vezet. A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt és szenvedést."
  Yoda mester

  További bejegyzések a Lelki erő - Bhagavad-gítá témában



  lelki erő | bhagavad-gítá | A Facebook gombok titkos tanítása
 

Válasz erre a bejegyzésre
Felhasználónév:

E-mail:

  Írja be a bal oldalt látható szöveget: