Címlap Blog Címke: A körkörös fejlődés vámszedői


Címke: A körkörös fejlődés vámszedői

2014.09.14 11:50:58
zoli


  Előzmény: Természetes célállítás - részlet - a lépcső

  Az előző cikkben a lépcsőzetes fejlődésről írtam, most a körkörösről fogok.
Ez akkor jön létre amikor megrekedünk egy élethelyzetben, nem tudunk megoldani egy problémát, nem tudunk túljutni a következő függőleges fejlődési irányon. Ilyenkor visszaesünk majd újra nekifutunk az előttünk álló problémának, majd újra és újra. Ez hozza létre a körkörös fejlődést.

  1. A körkörös fejlődés



  A lépcső két síkja a fejlődés két különböző fázisa.
Ezek nem a mi hétköznapi logikánk szerint működnek.
A függőleges síkot rendszerint nem is látjuk.
Ezután visszaesünk az azt megelőző vízszintes síkra.
Így jön létre a körkörös fejlődés.
  Ezt sok esetben úgy érzékeljük, mintha körbe­körbe járnánk az életben. Bizonyos problémák
folyamatosan kísértenének, üldöznének minket.
Rendszeresen hasonló betegségeket kapunk el, hasonló balesetek érnek minket, hasonló
párkapcsolati válságokba kerülünk. Ugyanazokkal a szituációkkal találkozunk, hasonló emberekkel, hasonló módon konfrontálódunk.
  Ennek az az oka, hogy egy probléma három fázison megy keresztül:
­-probléma.
­-kompenzáció.
-­megoldás.
  A probléma felmerülésével pont az a baj, hogy problémaként látjuk nem pedig lehetőségként és
nem akarunk vele szembenézni.
A probléma olyan mint a betegség.
A betegség többnyire anélkül elmúlik, hogy észrevennénk és a szervezet méregtelenítési
protokollját érzékeljük betegségként.

  Vegyünk egy életszerű példát. Valakire óriási nyomás nehezedik, sem a tudat sem a test nem
kiegyensúlyozott, nem működik megfelelően. Így a szervezetben méreganyagok halmozódnak fel. Ez a betegség.
A stresszidőszak elmúltával a tudat és a szervezet megnyugszik, fellélegez és méregteleníteni kezd. Ilyenkor ütközik ki a poszttraumás stressz és ilyenkor jelennek meg a fizikai méregtelenítés jelei is.
A figyelem, az energia és a salakanyagok mindig a problémának megfelelő szervben jelennek meg és innen is kezdenek eltávozni. Ez már a gyógyulás folyamata de ezt érzékeljük betegségként.
Mondjuk valaki heteken keresztül nyomás alatt volt és nem tudta érvényesíteni az érdekeit, nem adhatott hangot a véleményének. Így a figyelem, ez esetben az elfojtás, az energia és a salakanyagok a felső légutakban de kifejezetten a torokban gyűlnek össze. Így megfázásos tünetek jelennek meg, holott meghűlésről, megfázásról vagy fertőzésről szó sincs.
A felesőlégúti betegségek nagy része jellemzően étkezés és stressz időszak után jelentkeznek, amikor fizikailag vagy metafizikailag nem tudunk valamit megemészteni.
Ezért nem tud az orvostudomány a mai napig semmit sem kezdeni a megfázással, mert ugyanazt a betegséget több, egymástól teljesen különálló dolog is okozhatja. Így a leghatékonyabb orvosi
kezelés a felülfertőzés megakadályozása, a tünetek enyhítése és a szövődmények megakadályozása.


  Egy betegséget megértve át tudunk rajta esni könyebben és nehezebben is, akár szövődményekkel is. De el is tudjuk kerülni, ha időben nyakon csípjük. Tehát a problémától nem szabad elmenekülni. De persze ez mindig könnyebb.
  Ezért elkezdjük kompenzálni.
Vagy alul kompenzáljunk vagy túl kompenzáljuk.
Mivel e között a két lehetőség között akarunk választani, csapdába esünk, ezen a szinten nincsen
megoldás. Hiába foglalkozik valaki túl keveset vagy sokat a betegséggel, bár jó kezdet de ha fizikai szinten marad a törekvés, nem vezet el a megoldáshoz.

  A megoldás túl van a kompenzáció szintjén és feloldja a kompenzáció ellentmondásait.
Ez ismert a teológiában (pl. védikus kötőerő elmélet), a filozófiában (tézis, antitézis, szintézis) és a pszichológiában (probléma/passzivitás, kompenzáció, megoldás) is.
Érdekes, hogy a probléma és a passzivitás egymásból származnak.
Amikor valaki nem a megfelelő módon passzív, nem akar foglalkozni valamivel, akkor általában
abból baj lesz.
Már az, amivel valamiért nem akar foglalkozni, nagy valószínűleg egy sérülésből származik, ami
így viszont csak még jobban kifejlődik. De még ha nincs ilyen akkor is a feldolgozás hiánya
ismétléshez vezet.

  Tegyük fel, hogy valakinek problémája van a pénzzel.
Állandóan negatív érzelmek kötődtek hozzá. Ha nem volt akkor a nélkülözés, a beteljesületlen vágyak vagy az irigység, aztán mások hibáztatása ha nekik volt. Ha volt akkor a már meglévő rossz emberi kapcsolatokat tette még rosszabbá.
A keresztény kultúrában a pénz összemosódott a bűnnel, hiszen hibás értékrend esetén több lehetőséget adott a rossz dolgok megvalósítására. Így hősünk nem hajlandó foglalkozni a pénzzel, ami egy fogyasztói kultúrában elég nagy felelőtlenség, ráadásul óriási holdudvara van a témának. Az államforma, a társadalmi forma, a gazdasági forma és a pénz összetartozik.
A modern államformák zöme köztársaság, ami fogyasztói társadalmi formával rendelkezik, a
gazdasági formája kapitalista, a pénz pedig hitel alapú.
Ez egy ökoszisztéma. A görögök a hiedelmekkel ellentétben nem szerették a demokráciát, a politeiát tartották az ideális államformának. Ez akkoriban egy szenátus alapú királyság volt, széles középosztállyal, ami elszeparálta egymástól a gazdagokat (oligarchia) és a szegényeket (démosz). A démosz eredetileg nem a népet, hanem a szegényeket jelentette, ami előrevetíti a demokrácia jövőjét is. Mivel a démosz nem rendelkezik elegendő erőforrásokkal a kormányzáshoz a demokrácia általában bújtatott oligarchia. Ez az oligarchia a társadalmi és a gazdasági formán keresztül működteti a hitelpénz rendszert, aminek nem titkolt célja mindenki eladósítása. A hitel közgazdaságilag túl nagy szerepet kap, óriási erőforrásokkal reklámozzák, bizonyos termékeket nem vagy csak jóval drágábban lehet hitel nélkül megvenni ­jó példa erre az autóvásárlás.
Így egy professzionális politikai­gazdasági­média gépezet áll szemben az egyénnel, akik közül
sokan nem akarnak foglalkozni a gazdasági és a pénzügyi műveltséggel.
Vajon mi ennek az eredménye? Az, hogy amikor egyéneknél vagy családoknál elakad a
készpénzáramlás hitelt vesznek fel. Aztán újra és újra és újra. Eltekintve ­de nem felmentve­ az
oligarchia túlkapásaitól a mostani devizahiteles válság is az emberek túlzott és nem megfelelő
passzivitásából, tudatlanságából származik. Ezért mondom, hogy a probléma, passzivitásból,
tudatlanságból, ignoranciából származik ­kinek melyik tetszik jobban. Ennek ellenszere a
tudatosság és a tudatos cselekvés.


  2. A körkörös fejlődés vámszedői



(michaldziekan.blogspot.com)

  A körkörös fejlődés vámszedői jól tudják, hogy ez a reakció kiszámíthatóvá tesz minket. És ezt ki
is használják.
  A körkörös fejlődés vámszedőinél három lehetőség van:
­-véletlenül alakult így, ilyen világban élünk.
­-a fogyasztói kultúra jellegéből adódóan alakult így, mivel a mérce a profit és így olyan dolgok
kerülnek előtérbe ami a profitot támogatja.
­-szervezetten és megtervezetten vezetnek minket félre.
  Ez egy izgalmas kérdés, hogy melyik lehetőség igaz a három közül. Vagy esetleg több is igaz.
De bármilyen választ is adnék erre az elfedné azt amit ki akarok hangsúlyozni.
Mi akartuk, hogy így legyen.
Mi hagytuk, hogy így legyen.
Akár véletlen, akár a kultúrából adódik, akár szervezett, ez a mi hibánk.
Ameddig az egyének nem hajlandóak változtatni, addig bármely válasz felesleges.
Ha az egyének nem változnak, a társadalom sem fog változni.
Ha az egyének megváltoznak, a társadalom is megváltozik.

  3. Ússz az árral szemben!



(wallpaper.wallpedia.org)

  A társadalomban minden akaratlagos és akaratlan manipulációs és tömeghatás az átlagemberre épül. Minél jobban elütünk az átlagtól, ez a hatás annál kevésbé tud rajtunk érvényesülni. Teljesen nem lehet megszüntetni de a hatását lehet porlasztani.
  Ezt a technikát használják a brókerek is.
Ha összezavarodnak és nem tudják, hogy mit kell csinálni, megnézik, hogy mit csinál az átlagember és annak az ellenkezőjét teszik.
Egyrészt az átlagember stratégiája annyira rossz, hogy annál bármi csak jobb lehet, másrészt a
tőzsdét is a tömeghatás mozgatja, tehát ha valaki sikeresen akar kereskedni el kell szakadnia a
tömegtől.
Ez azt is jelenti, hogy nem egy objektív skálán kell tökéletességet elérnünk, hanem csak az átlagtól kell elütnünk.
  Sok trendkutató ugyanerre hívja fel a figyelmet, hogy ha érzékelünk egy trendet a társadalomban akkor vizsgáljuk meg, hogy nem célravezető­-e azonnal az ellenkezőjét tennünk.
  Kiemelek néhány érdekes anti trendet.
  Egy átlagos egyetemista négy év alatt ötven könyvet olvas el egy témában. Ennek nagy részét nem azért olvassa el mert érdekli, a könyvek tudásanyagának töredéke sem marad meg.
Ha egy adott témában minden héten elolvasunk egy könyvet, akkor évente nagyjából egy egyetemi diploma tudatásanyagával fogunk rendelkezni. Mivel mi választjuk meg a témát, a tudásanyag jobban megmarad.
  Egy magyar ember a Nielsen adatai szerint átlagosan napi 5 órát néz televíziót és 4 órát
internetezik ­ez nyílván megoszlik és átfedésben is van. Napi 4­5 órában de ennél jóval kevesebben is szinte bármilyen képesség elsajátítható. Már most óriási olló nyílik azok között akik a szabadidejüket pusztán zavarodott szórakozásra használják vagy tanulnak valami hasznosat. Egyre több ember van aki nagyon kevés dologhoz vagy éppen semmihez sem ért. Ezt súlyosbítja, hogy a legtöbb szakma nem természetes és véges emberi igényeket elégít ki. Sok szakma fog eltűnni a társadalom és a gazdaság változásával, képzetlen és semmihez sem értő emberek tömegeit hagyva maga után.

  Táblázat

Árral szemben

Amire az átlagember figyel

Amire én figyelek























Példasor

Főállás: biztonságos, havi fix.

Vállalkozás: hálózatos kereskedelem, számítástechnika.

Gyors ételek.

Étterem, otthoni főzés.

Hobbi, rajongás hiánya.

Hobbi megtalálása és gyakorlása.

Hízás egészségtelen ételektől, mozgáshiánytól.

Fogyás egészséges ételekkel, sporttal..

Időbeosztás: az óra járása a mérték.

Időbeosztás: a nap járása a mérték.

Kibertér: internet, számítógép/játékok

Valóság: könyv, eszmecsere, társasjáték.

Mozgókép: mozi, televízió, videó.

Könyv, újság.

Okostelefon, tablet függőség.

Könyv, e-könyv olvasó.

Programok: zárt tér.

Programok: szabad tér, kirándulás.

Sport: erősport.

Sport: biodinamikus sport -pl. chi futás, csikung, yoga.

Televíziónézés (5 óra) és netezés (4 óra).

Tanulás, új képességek elsajátítása.

   Másold ezt a táblázatot egy szövegszerkesztőbe és módosítsd igényeid szerint.

  Ajánlott oldalak

Facebook - Kedvenc idézetek

Facebook - Személyes integráció

  Ajánlott cikkek

Természetes célállítással kapcsolatos cikkeim 


  A körkörös fejlődés vámszedői | részlet | természetes célállítás
Hozzászólások 0Találatok: 1147