Címlap Blog

2016.09.19 16:06:34
zoli


  A Sci-fi alapötletekben olyan történeteket veszek sorra amik nagy hatással voltak a műfajra. 
Ezek zöme egy könyvel vagy egy képregénnyel indult de arra is van példa, hogy egy manga vagy egy anime áll a sor elején.
Az alaptörténet mindig egy visszatérő ötletet bont ki először részletesen vagy kimondottan egy új ötlettel áll elő. Ez idővel nagy hatást gyakorol a műfajra és hasonló motívumok láncolatát indítja el. 

  Az egyik legrégebbi sci-fi ötlet egy láthatatlan, megfoghatatlan gonosz dolog, ami átveszi az irányítást feletted, esetleg lemásol majd elpusztít motívum. Más megközelítésben egy szép nap feltámad benned a gyanú, hogy növekszik azon embernek látszó báboknak a száma körülötted akiket egy megfoghatatlan, gonosz dolog irányít vagy imitál. 

  Ez a motívum elsőre egy eszelős zombi ötletnek tűnik és valóban előszeretettel jelenik meg horror történetekben és sci-fin belül is sokszor vesz fel horror hangulatot de más az oka és a célja.
A sci-fin belül ez egy reflexió az eltömegesedésre mind társadalmilag, mind fizikailag, mint a zombi történetekben is de szellemi szinten ideológiailag is reflektál a problémára.
A zombi történetekben az átalakulás látható, erőszakos és nincs mögötte ideológia.
A sci-fi megfelelőjében azonban a megszállás láthatatlan, nem feltétlenül erőszakos és megjelenik vele együtt egy filozófia is.
Az egész műfajnak egyébként ez a legfélelmetesebb része, amikor körbevesznek bábok és szenvtelenül, már-már kedvesen elmondják neked, hogy azért jöttek, hogy egyformaságot és békét hozzanak az emberiségnek, nincs több háború, nincs több fájdalom, nincs több szenvedés, magány, soha többé nem vagy egyedül... Ezt talán Abel Ferrara járatta csúcsra legjobban a Testrablókban (1993), amiről még lesz szó.

  Az eltömegesedés nagyon felgyorsult a múlt század első felében, amit a világháború és a hidegháború paranoid magasságokba juttatott.
Az ötvenes évek Amerikájában, a béke, a fellendülés és a határtalan lehetőségek eufóriájában a sci-fi irodalom legsötétebb művei születtek meg mert ebben a párhuzamos univerzumban a háború nem ért véget, éppen csak elkezdődött.  

  A sci-fi történelmében két ilyen nagy vonulat van az egyik a Dolog-, a másik a Testrablók filmek. A könnyebb megkülönböztetés kedvéért, a dolog mindig sejtszinten működik, a testrablók esetében viszont mindig van valamilyen gubó.
Bár összefüggnek de a terjedelem miatt két külön cikkben taglalom őket. Most a Dolog vonalat fogom kivesézni.

  A cikk cselekményleírásokat tartalmaz! Bízom benne, hogy a következő művek, senkinek sem újak, a cselekményük ma már különben sem számít fordulatosnak: Mindenki meghal, a többiek megsebesülnek. De aki nem szereti a spoilereket az ne olvasson tovább!

  ELSŐ RÉSZ: A KÖNYVEK

  1939 - Az Izé (Who Goes There)



(apolloreborn.blogspot.com)

  "Az utolsó élőlény a táborban... aligha lesz ember" - Cooper

  Alaptörténet


  A legrégebbi általam ismert mű ebben a témában az igen eltalált című Who Goes There.
Az 1930-as alapítású, legrégebben futó sci-fi magazin, az Analog jelentette meg 1939-ben.
A magazin indította el Heinleint is, akiről szintén lesz még szó a cikk sorozatban.
Írója az Analog szerkesztője, John W. Campbell, aki Don A. Stuart álnéven publikált. Az álnév a felesége nevének az átköltése -Donna Stuart.
  Magyarul két fordítása is megjelent.
1992-ben a Walhalla Páholy kiadásában, az Analógia 1. kötetben Izé címmel és 2000-ben a Szukits kiadásában a Holnap Történt antológiában Ki Van Odakinn címmel.
  Bár a második fordításnak szerencsésebb a címe, mégis az első olvasmányosabbnak, kerekebbnek, gördülékenyebbnek tűnik. Ugyanakkor pont a sarkossága, élessége miatt a második fordítás helyenként egyértelműbb.
  A történet egy sarkköri expedíció bázisán játszódik, ami még izgalmasabbá teszi a címét, ami engem a legrövidebb horror történetre emlékeztet, amit Frederik Brown lőtt el egy novellájában (És Akkor Kopogtak): "Az utolsó ember a Földön a szobájában ült. És akkor kopogtak az ajtón..."
  Rögtön a történet közepén vagyunk: az expedíció talált valamit odakinn, összehívják az összes embert, ezután elmesélik, hogy mi is történt eddig.
Ez egy nagyon jó technika, mert megadja az alaphangulatot és anélkül kezdi húzni a történetet, hogy unalmas lenne. 
  Az expedíció talál egy lezuhant űrhajót az Antarktisz 20 millió éves jege alatt. Az űrhajót elhagyta az egyik utasa de csakhamar megfagyott. A felfedezők kivágták a lényt a jégből és behozták a bázisra.
  A vita azzal veszi kezdetét, hogy kiolvasszák-e az izét. A vita lényege, hogy a lény szervezett vagy sejtszinten életre kelhet-e? Hány fajtája lehet az életnek? Milyen lehet egy idegen életforma, hasonlítani fog ránk vagy teljesen különbözik majd tőlünk? Végül a tudományos kíváncsiság győz és megkezdődik a kiolvasztás.

  A lény

  A lény természetesen életre kel és elszabadul. Akkor kapják el amikor éppen megpróbál bekebelezni és lemásolni egy számhúzó kutyát. Nagy nehézségek árán tudják megölni, konkrétan agyonütik árammal. A holttestet megvizsgálva a tudósok megértik, hogy ez az élőlény bárkit lemásolhat, meghódíthatja a Földet, konkréten a Föld népességévé válhat. Nem engedhetik meg, hogy a lény bármilyen formában elhagyja a bázist.
  Ebben a novellában választ kapunk a hasonló történetek egyik gyenge pontjára: hogyan másolja le a lény a személyiséget? A lény telepatikus kapcsolatba lép az áldozatával, tanulmányozza, mielőtt lemásolná. 
  Csakhamar felmerül a gyanú, hogy nem a kutyák lehettek az első célpontok, valaki vagy valakik közülük már nem emberek. Senki nem bízik senkiben, az emberek egyre paranoidabbá válnak... 

  Összegzés

  A novella a mai napig aktuális, nem évült el, teljesen élvezhető, minden sci-fi rajongónak kötelező.

  Hagyaték

  Ez az általam ismert legrégebbi megszállós történet. Mind a történet, mind a magazin amiben megjelent komoly hatással volt a műfajra. Ebben a magazinban kezdett el publikálni Heinlein is aki továbbvitte a stafétát.

  Cím: Who Goes There (1939)
  Író: John W. Campbell (mint Don A. Stuart)
  Kiadó: Analog Science Fiction and Fact

  Magyar fordítás: Az Izé (1992)
  Fordító: Lukács Anita
  Kiadó: Walhalla Páholy (Megjelent az Analógia 1. antológiában.)

  Magyar fordítás: Ki Van Odakinn (2000)
  Fordító: Lukács Anita
  Kiadó: Szukits (Megjelent a Holnap Történt antológiában.)

  MÁSODIK RÉSZ: A FILMEK

  1951 - A Lény - Egy Másik Világból (Thing From Another World)



(wallpapersafari.com)

  Alaptörténet


  Az első Dolog film a korához képest nagyon fejlett openinggel rendelkezett, ezt vitte tovább az 1982-es változat is. Itt a főcímet még megküldték egy alcímmel is, hogy világos legyen mindenkinek, a dolog, a lény egy másik világból jött.
Mivel ki kellett bővíteni a novellát a mozifilmhez, az eredeti történet köré felhúztak egy másikat, ami bemutatja az expedíciót és a kornak megfelelően felvonultatja a karaktereket is. A karakterek között vannak ujjak és természetesen kellett egy nő is, aki lazítja a hangulatot de amikor kell emeli a drámai hatást. Nem maradt el a kötelező szerelmi szál sem. Valahogy sikerült belevarázsolni a történetbe egy őrült tudóst is, aki a Frankenstein óta visszatérő elem a sci-fiben.
  A történet egy katonai támaszpontról indul, akik segítséget küldenek egy közeli kutató állomásnak, mert a közelükben lezuhant egy ismeretlen repülő. A film meg akarta tartani azt a motívumot, hogy a hajó a jég alatt van, ezért a hajtómű forróságával magyarázták, hogy az elsüllyedt majd befagyott. A hajó körbeállása, hogy láthassák mekkora és milyen formája, ikonikus jelenet, a 82-es film is átvette. A jég felolvasztásakor itt is megsemmisül a hajó, mint a novellában.
  A lényt itt is a hajótól nem messze találják meg és egy jégtömbben viszik vissza. Még mindig a novella kezdete előtt vagyunk, tovább bonyolódik a történet. A hadsereg képviselője nem akarja kiolvasztani a dögöt, egy fűtetlen helységben őrzik. Az egyik katona letakarja egy elektromos takaróval, hogy ne lássa a borzalmas alakot és leül neki háttal. Nem veszi észre, hogy a takarót bennhagyta a hálózatban és a jég lassan felolvad és a takaró megmozdul... Ez a momentum a novellából származik csak épp a történetben jóval a felolvasztás után de erős mozzanat ezért a későbbi feldolgozás is átvette.

  A lény

A lény elszabadul és megtámadja a kutyákat, akik menekülés közben letépik a karját. Ez egy teljesen fiktív jelenet. A kart beviszik megvizsgálni. Az állomás teljes személyzete összegyűlik és megpróbálják kitalálni mi ez az izé. Ez lenne a novella kezdő jelenete. Innen indul az első jelentős eltérés is, a film teljesen új biológiát ad a lénynek.
  Hollywood nem volt felkészülve a dolog teljes megfilmesítésére. Azt még átvették, hogy a lény teljesen máshogy működik de a szörny itt növényi alapú létforma. Nem sejt alapon szerveződik de a szervei egyesével is életképesek, nem rendelkezik az imitációs képességgel, így nem is alakul át, Az emberek vesztére viszont nem napfénnyel, hanem vérrel táplálkozik. Az egész filmben a saját alakjában láthatjuk. Ez a fajta szörny ábrázolás ma már nagyon vicces de 1951-ben bizonyára nem volt az.
Még sem klasszikus űrszörny stílusban folytatódik a történet, mivel azt a motívumot, hogy a szörny teljesen más életforma mint mi megtartották és továbbfejlesztették. Az őrült tudós a leharapott kézben magokat talál, amiket elültet és vérrel táplál. Hamarosan megjelennek az első hajtások, amelyik mindegyike egy "embernövényt" tartalmaz. Az embervéren növekvő idegen erősen emlékeztet a Világok Harcára, ami jó eséllyel hatást gyakorolhatott az alkotókra.

  Összegzés

  A filmzene felett természetesen eljárt az idő, ez a legidegesítőbb benne. A speciális effektek meglepően jól állták az idő próbáját, mivel szinte mindenhol maketteztek. A lény ma már nyilvánvalóan vicces.
Az első eltérés a novellához képest az, hogy nem mer akkora időtávokkal dolgozni, aztán nem akarja végigvinni következetesen a filozófiát, végül a lényt is egy űrszörnnyé változtatja. A lény új biológiai, növényi alapú ökoszisztémája ma már idejét múlt.
Nekem nem jött át az a vérfagyasztó hangulat, ami a novellából áradt vagy a 82-es változatból.
Ezt a filmet csak sci-fi rajongóknak ajánlanám, akik nem ijednek meg az old school filmektől.

  Hagyaték

  Ez a film egyrészt életben tartotta a műfajt másrészt nagyon sok jelenet van benne, ami utólag ismerős lehet. Ez volt az első ismertebb film, ami egy földönkívüli létformát gonosz szándékkal ruházott fel.

  Cím: Thing From Another World (1951)
  Rendező: Howard Hawks, Christian Nyby
  Stúdió: Winchester Pictures Corporation
  Magyar szinkron: Lény - Egy Másik Világból 

  1972 - Horror Express



(wallpapersafari.com)

  "-Maguk ketten együtt ez remek. De mi van akkor ha egyikük a szörny?
-Szörny? Tudja mi angolok vagyunk."

  Alaptörténet


  A Horror Express a Dolog első, részleges, krimis-vonatra átdolgozott filmadaptációja.
Spanyol-Angol koprodukcióban készült. Nekem elsőre a hindi nyelvű változatot sikerült letöltenem, ami sokat dobott a szürreális hangulaton.
A film meglepő módon olyan sztárokat vonultatott fel mint Cristopher Lee, Peter Cushing és Telly Savalas.    
  A Királyi Társaság kínai expedíciója talál egy jégbe fagyott, 2 millió éves majomembert, amit Oroszországon keresztül szállítanak hazafelé a Transzszibériai Orient-Expresszel.
Az állomáson megtörténik az első haláleset, miután egy tolvaj belenéz a ládába.

  A lény

  A szörny legfontosabb szuper képessége, hogy a vörös szemével fehérre főzi az ellenfele szemét és kiszívja az emlékeit, amitől kifehéredik és kisimul az áldozat agya -megfő. A tudósok közötti rivalizálás miatt elszabadul a vonaton és tovább gyártja a fehér szemű hullákat.
Ám egy szorongatott helyzetben megfordítja a folyamatot és átsugározza magát abba az emberbe aki éppen lelövi őt. A szörny halott, az utasok megnyugodnak.
Csak egy tudós és egy őrült pap sejti, hogy mi történt itt.
A szuper intelligens, több élet emlékeivel rendelkező teremtmény nem tudja elrejteni a létezését a pap elől, mert az tudja, hogy a sátánt nem lehet golyókkal megölni és mert ima közbe a Szűz Mária kép leesett a falról, jelezve, hogy a gonosz még közöttünk jár. Izé, izé...
A tudós is gyanút fog és mintát vesz a szörny szemének csarnokvizéből és a mikroszkópon keresztül megpillantja benne a gyanúsítottat. Frankón. Még több mintavétellel, még több olyan élőlény képét fedezik fel, akikben a szörny volt: brontosaurus, pterodactylus. Látják benne a Föld képét az űrből, mielőtt a lény idejött volna. Nem viccelek, ezt a forgatókönyvírók komolyan gondolták. Ráadásul minden kép úgy néz ki mintha egy általános iskolai tankönyvből vágták volna ki. Szerintem azért mert így is történt.
Itt is van teszt, megpróbálják szűrni a szemeket, ami nyilvánvaló kudarcot vall, mivel elsőre is lehet látni, hogy valakinek megfőtt-e a szeme vagy nem. A lény itt is szisztematikusan elkezdi gyűjteni a tudást, amivel űrhajót építhet. Bónusz gyanánt a lény életre tudja kelteni az összes megfőtt szemű halottat és ki tud állítani belőlük egy zombi hadsereget, akik mind vakok. Jajj, jajj...

  Összegzés

  A Horror Express teljesítménye erősen emlékeztet a Rémület Ivadékaira (Contamination), ami a Nyolcadik Utas A Halál (Alien) olasz változata, tengerjáró hajóval. Ott minden színész olasz volt de amerikai karaktert játszott, mindenkinek iszonyat akcentusa volt és minden nő olyan volt mint egy B-kategóriás pornósztár. A történet csak alakilag próbált hasonlítani bármire is, az egyes elemeket pedig iszonyú következetlen szálak tartották egybe. A Horror Express ennek a vonulatnak a tévéjáték szintű változata, tele van angol poénokkal én csak a nevetés és tapsgépet hiányoltam a háttérből.
  A Horror Express igazi trash film. De van benne kreativitás. A vonat külső képe néha terepasztalra vált, a halottak feje egyértelműen viasz bábú, a kirakatbaba minőségben.
Csak fanatikusoknak ajánlott.

  Cím: Horror Express (1972)
  Rendező: Eugenio Martín (mint Gene Martin)
  Stúdió: Estudios Madrid
  Magyar felirat: opensubtitles.org

  1982 - Thing (Dolog)



(wallpapersafari.com)

  "Természetesen a Dolog bárminek lehet a metaforája. Egy betegségnek, az AIDS-nek, bármi elő jöhet belőled. Ez lehet akár... a bizalom hiánya a mostani világban. Mindenhol ezt látjuk. Országok, emberek... nem bízunk egymásban többé. Nem tudjuk kiben bízhatunk. Úgy érezzük, hogy valaki, akivel együtt vagyunk, bármikor megtámadhat bennünket. Ez maga a Dolog. Sok igazság van benne elrejtve egy szörnyfilm álcája mögé." - John Carpenter 

  "Én még én vagyok. És ha ti mind lények volnátok akkor most mind rám támadnátok. A többség közületek még ember. A lény nem akarja elárulni magát, a lény el akar rejtőzni az álcája mögött. Küzd ha muszáj de szemtől szembe sebezhető. Ha legyőz minket nem lesz kivel harcolnia. Nem lesz aki megállítsa. És akkor végünk. Hat órán belül itt a vihar, addig eldöntjük, hogy ki kicsoda." - MacReady 

  Alaptörténet

  Az 1982-es Dolog, a legjobb Dolog adaptáció.
  Mivel az alapmű egy novella, Carpenternek is ki kellett bővítenie a sztorit. Egy nagyon régi de bevált technikát használt, megteremtette a fenyegetés múltját, ami már jön valahonnan és figyelmeztető jelek kísérik az útját. Először, persze akkor még nem tudjuk, egy kutya képében jön el.
  Az 51-es változat openingje, kora ellenére nagyon jól sikerült, így meg is tartották de ezt is kibővítették, megkapjuk a lezuhanó hajó képét az űrből.
  A nyitójelenet zseniális, a vérfagyasztó zene, a táj, a helikopter és a szánhúzó kutya. A rendező itt arra játszik rá, hogy mindenki azt várja, hogy a helikopteres emberek megmenteni akarják a kutyát, nem lelőni. Még is miféle emberek lőnének le egy kutyát? Ez egy különösen gonosz motívum, hiszen a kutya az ember legjobb barátja. Egy olyan lény aki semmilyen körülmények között nem ártana nekünk.
Mint később kiderül a norvég állomás túlélői kergetik be a kutyát az amerikaira, ahol nem sokkal leszállás után meghalnak. Az amerikaiak elkönyvelik, hogy valószínűleg az agyukra ment az Északi-sark. A kutya így bekerül az állomásra és ellenőrizetlenül jár kel egy darabig.
  Az 50-es és 80-as évek hangulata között óriási a különbség, míg az előbbiben az állomás tiszta, átlátható és tele van úriemberekkel, addig az utóbbiban az állomás koszos, kaotikus és mindenki idegeire ment már a másiknak. Pattanásig feszült a hangulat, ami nagyon jól megágyaz a későbbi bizalmatlan légkörnek. A tábor hangulatát erősen fokozta, hogy valóban felépítették Kanadában nyáron és megvárták míg betemeti a hó. 
  A kutya jelenete ahogy végigmegy a folyosón szintén legendás darab, egyrészt a stáb valószínűleg eladta érte a lelkét, másrészt tökéletesen felerősíti azt a bennünk bujkáló érzést, hogy itt valami nagyon nincs rendben ezzel a kutyával.  
Jed hivatalos állatszínész volt. Malamutként félig kutya, félig pedig farkas volt. Nagyon nyugodtan viselkedett, ha megismerte a körülötte lévő embereket és tárgyakat nem nézett ki többé a jelenetből, sem a kamerába nem nézett, sem a stábra. Ez nagyon ritka az állatszínészeknél. 
Elsőre mindenki beparázott tőle, mert nagyon kísértetiesen viselkedett. Sohasem morgott vagy ugatott a forgatáson. A munkáltatója Clint Rowe kiképezte a stábot, hogy ha Jednek nem tetszik valami nem fog jelezni, hanem jellegzetesen bámulni fog és akkor nem szabad megmozdulni sem.
Hiába nézett ki úgy mint egy szánhúzó, úgy viselkedett mint egy farkas. A néző disszonáns érzése, hogy ez a kutya nem kutya hiteles volt, mivel valóban nem volt az, ez megfelelő kontextusba helyezve pedig igazán vérfagyasztóra sikeredett.  
  Mivel senki nem érti a történteket ketten átmennek a norvég állomásra körülnézni.
Na ezek után következnek minden idők leghátborzongatóbb felvételei. Senki nem tud elhagyatottabb, elátkozottabb helyeket ábrázolni, mint Carpenter. A székben ülő megfagyott vérű halott, aki nyilvánvalóan elvágta mindkét csuklóját és biztos, ami biztos a saját torkát is egy borbélyborotvával, igazi mestermű. A kivésett jégtömb képe is maradandó darab. Az egészet megkoronázza, amikor először látjuk magát a leletet, ami a novellában és az első filmben a lény, itt viszont csak egy imitáció.
  A táborban elkezdik tanulmányozni a leletet. Ismét elérkezünk a novella nyitó jelenetéhez. Carpenter nem bízta a véletlenre, emlékezetesre vette a figurát. Először a karakterek arcán látjuk a néma döbbenetet, majd mi is leróhatjuk tiszteletünket és csodálatunkat az imitáció előtt. Én elfogult vagyok nekem ez volt életem első horror filmje VHS-en és ez volt az első jelenet amit láttam belőle de a maketten nem fogott az idő. 34 év elteltével is az ötlik fel az emberbe, hogy hát ez meg mi a rettenet? 
  Benningsnek feltűnik, hogy az idegen kutya szabadlábon van és bezáratja Clarkkal a kennelbe. Ez a jelenet is ki lett maxolva. A hangulat, a megvilágítás tökéletes és kutyák óriásit alakítanak benne. Ők is érzik, hogy az új sráccal valami gond van. itt láthatjuk először a lényt, ahogy imitációt vált és magát a bekebelezési technikát. A novellával és az első filmmel ellentétben itt sosem látjuk a lényt eredeti formájában vagy ha látjuk, nem tudjuk, hogy azt látjuk. Az is benne van a pakliban, hogy a lénynek az eredeti formája nem szervezett, hanem sejt szintű.

  A lény

  A második imitáció vizsgálatánál elkezd körvonalazódni az elmélet, amit aztán több kiegészítés követ majd: Itt is lezuhan egy űrhajó, a túlélő megfagy, az emberek pedig megtalálják. Mivel itt két történet van egymásba ágyazva a hajó nem semmisül meg, hogy láthassuk. A lény elemészti és közben lemásolja a különféle életformákat így bármilyen alakot tud ölteni. A lény kiszűrésére a vértesztet vetik be, mivel a lénynek minden része önálló egész. Megtartja az eredeti élőlények emlékeit és tudását, ami itt is űrhajó építésbe torkollik.
  Az eredeti leírásban az szerepel, hogy a lény az áldozat fejétől kezdi a bekebelezést, mert először telepatikusan lemásolja az emlékeit. De ez a filmben kimondva már nem jelent meg. 
A film sok kérdést nem válaszol meg. Nem tudjuk, hogyan gondolkodik az idegen lény, illetve mit éreznek az imitációk tudják, hogy ők a lény vagy nem. Ezért mondom, hogy minden idők legkidolgozottabb megszállós története a Puppet Masters (Élősdiek, Parazita).

  A lény útja

  A kutya először Benningsel kerül kapcsolatba és megnyalogatja. Aztán kerül kapcsolatba Clarkkal aki megsimogatja. 
Harmadjára csak egy sziluettet látunk, akihez bemegy egy szobába. Ez az első igazi kapcsolat amit látunk, mivel a másoláshoz bekebelezés kell, a lény érintésre nem fertőz.
Nekem a sziluett leginkább Norrisra hasonlít. Igazából nincs sok lehetőség, kevés ember fertőződött meg, a legtöbb járulékos veszteség volt. Bennings egy imitációtól fertőződött meg, Blair és Palmer esetén nem tudjuk, hogy történt de itt még Blair ember, a sziluett pedig inkább Norris-é mint Palmeré.
  A kutya egy darabig ellenőrizetlenül járkál a táborban, így nem tudjuk kivel került kapcsolatba.
Ezután kerül a kennelbe ahol kapcsolatba kerül a többi kutyával de az imitáció nem megy végbe. A lényt megégetik, a többi kutyát pedig elaltatják.
  Aztán az egyik imitáció amelyik még él egy darabig egyedül marad Benningsel, akit Windows meg is talál félig átalakulva, kiüldözik a fagyba ahol elégetik. Ezután elégetik az összes imitációt.
  Nem tudjuk kik kerültek még kapcsolatba imitációkkal.
  Fuchs talál egy ruhadarabot MacReady nevével, ami arra utalhat, hogy imitáció de később átmegy a vérteszten, tehát valaki csak megpróbálta bemártani. Fuchs tisztázatlan körülmények között elég, talán öngyilkos lett. Nauls megtalálja MacReady ruháját, amit valaki felvitt a kabinjába és felkapcsolva hagyta a villanyt. A gyanú újra ráterelődik.
  Norris az izgalmak közepette feltehetően szívrohamot kap, ami a későbbiek fényében nagyon vicces, mivel újraélesztéskor átalakul. Ő az első akiről nem tudjuk biztosan mikor fertőződött meg: övé volt a ruha, a kutya kapta el amíg szabadon volt, túl sokat volt együtt az egyik imitációval vagy már eleve kapta valakitől. Ekkor hal meg Copper doki.
  A vérteszt előtti nézeteltérésben Macready önvédelemből lelövi Clarkot. Palmer elbukik a teszten és megöli Windowst.
Palmerről sem tudjuk, hogyan fertőződött meg. Palmert valószínűleg Norris fertőzte meg de nem tudjuk, hogy mikor.
Mindenki más átmegy a teszten. Így már csak Blairt kell meglátogatni.
  Eddigre már természetesen Blair is lény és aktív űrhajó építésbe fogott a barakkban.
Bárki megfertőzhette olyan sokáig volt egyedül odakinn de nagy valószínűséggel Norris vagy Palmer volt.
Míg felfedezik a barakkot addig kilövi a generátort, ami csak a többiek halálát jelentené. Mivel innentől már nagy valószínűséggel nem tud tovább imitálódni, mindenki más tiszta. 
  Childs és Nauls eltűnik. Blair megöli Garryt. Mac felrobbantja Blairt és a fél tábort.
  A buli végére megkerül Childs aki Blair után indult de eltévedt a viharban. Ez igaz lehet, mivel integetett a barakk felé az eltűnése előtt. Valószínűleg mindketten emberek.
  Készült egy alternatív befejezés is ami ezt erősíti, ebben Mac és Childs túléli a történetet, egy szobában ülnek, és átesnek egy negatív vérteszten. Végül nem ezzel a jelenettel került a film a mozikba. 

  Összegzés

  Ennio Morricone írta a filmzenét Synthwave stílusban.
A Synthwave a 80-as évek meghatározó elektronikus zenei irányzata volt, ami Retrowave néven mind a mai napig aktív. Minimalista, letisztult vonalvezetése miatt gyakori zenei kísérője filmeknek és játékoknak mivel csak lassan évül el. 
Ma már sok kaotikus, zavaró elem van a zenében de a főtétel még mindig megfagyasztja az emberben a vért. Egyébként John Carpenter is írt zenét a filmjeihez ebben a stílusban, sőt a mai napig jelennek meg Retrowave albumai.
  A lény stop-motion technikával készült ezért nagyon sokáig állta a sarat de mára már elavult, ugyanakkor a film többi része nem és az annyira para, hogy a báb technika sem tudja lerontani. Mivel a hangulat, a díszletek, a hangok, a karakterek hatása megmaradt, a jelenetek még az elavult trükkök ellenére is hatásosak maradtak. Én most újra néztem és a kennel jelenet közben még mindig beparáztam. Ez egy nagyon szép teljesítmény egy 1982-es horror filmtől.
  Sok festett, vetített hátteret használtak a filmben amik annyira jól sikerültek, hogy sok helyen a mai napig nem lehet kiszúrni őket, a film dvd extra kiadása még számomra is árult el még párat belűlük.
  Minden rajongónak kötelező darab. Ha valaki aggódik, hogy nagyon elavult a film, nézze éjjel, még mindenig nagyon hangulatos tud lenni.

  Hagyaték

  A film elsőre nem aratott nagy sikert, vegyes fogadtatásban részesült de végül igazi kultfilm lett belőle. A filmmel egy időben fedezték fel az AIDS-et, akkor még nem tudták mi okozza, ki lehet fertőzött és ki nem, hogyan lehet tovább adni, csak a vérteszt volt biztos. Ez egy fura párhuzamot teremtett a filmmel.
  Több mind tíz évig nem készült megszállós film, így a Dolog nagyon sokáig etalonnak számított.
  A makettezés és a szűk belső terek kezelése visszaköszöntek a műfajban, különösen az Aliens (Bolygó Neve: Halál) kapcsán láthattunk hasonló megoldásokat.

  Cím: Thing (1982)
  Rendező: John Carpenter
  Stúdió: Universal
  Magyar szinkron: A Dolog 

  2011 - Thing



(wallpapersafari.com)

  "Azért fogtok megölni, mert én fogselymet használok?"

  Alaptörténet


  A 2011-es Dolog a 82-es változat előzményfilmje, a norvég tábor történetét meséli el.
Ugye emlékezünk, hogy az űrhajót először a norvégok találták meg?
A film rendkívül zavaró módon a 82-es címet viseli, így sokáig nem lehetett tudni, hogy remake-nek szánták-e. Egyértelműen előzményfilm. nem tudtam utána nézni, hogy miért nem kapott alcímet. Talán a stúdió nem merte bevállalni és önálló filmként akarta tálalni, esetleg ez egy reboot próbálkozás volt.
  A film nem a megszokott openinggel kezdődik, hanem egy nyitójelenettel de a már jól ismert zenei témát hallhatjuk benne. A zenéjét Marco Beltrami szerezte, aki felhasználta Ennio Morricone anyagait. Emeli a hangulatot, hogy a norvég szereplők, tényleg norvégul beszélnek benne.
Egy kis csapat rádiójelek alapján találja meg a hajót. A rendező hamar megoldja, hogy rögtön láthatóvá is váljon, mert a csapat alatt beszakad a jég. Ezután jelenik meg az 51-es főcím továbbfejlesztett változata, ami még hatvan év után is van olyan jó, hogy megtartsák. Egyébként a 82-es változat eredeti tipográfiáját használja.
  Miután a norvég csapat megtalálja a lényt a jégben, hívnak hozzá egy paleontológusnőt. A külső jelenet és a női szereplő (lesz majd hamarosan még egy) az 51-es filmet idézi meg. Miután mindenki összeverődik lemennek a jég alá, a hajóhoz. Itt még jégtakaró borítja a krátert. Majd megnézik a lényt a jégbe fagyva, itt még nem vágták ki belőle. Csak a karmai látszanak a jégen keresztül, ami utalás a novellára.
  A kivágott jégtömb a méltó helyére kerül, amit már ismerünk az előző filmből. Itt olvadozik csendesen míg a szerkezete meg nem lazul annyira, hogy a lény kirobbanhasson belőle. A tábor 2-3 fős csapatokra oszlik és elkezdik keresni a lényt. Ezzel a legszebb horror hagyományok kelnek életre, egy csapatnyi ember kutat egy űrlény után... elemlámpákkal. Némelyiküknél még pisztoly is akad.
  A lény itt is a kutyákat találja meg elsőnek és éppen átalakulás közben találják meg, az egyik versenyzőt be is rántja az egyik épület alá. Itt láthatjuk először a lényt a filmben. Bármennyire elavultak is Carpenter bábjai még is csak ott vannak, itt pedig CGI-t kapunk, abból sem a legjobbat, ami meg nincs ott. Miután a lény elszabadul, kénytelenek felgyújtani.  

  A lény

  A maradványokat elkezdik vizsgálni, ez a jelenet egyértelmű tisztelgés 82-es film előtt. Megint csak érdekes, hogy az imitáció színvonala meg sem közelíti azt a rettenetet, amit Carpentertől láthattunk. De gazdagodunk új elemekkel is. Boncoláskor azt feltételezik, hogy a lény megemészteni akarta az áldozatát, nem pedig lemásolni, ennek ellentmond, hogy megtalálják az áldozat egy titán protézisét a testén kívül. Ebből ered majd a norvégok szintén új de kreatív tesztje.
Ez után a kutatók hamar összerakják a képet. A lény sejt szinten él és képes lemásolni bárkit, kivéve a fogtöméseket és az implantátumokat.
A lény itt is kijátssza az embereket egymás ellen, hamis beszámolókat ad, meghiúsítja a vértesztet. 
  
  A lény útja

  Nem tudjuk, hogy a lény kivel került kapcsolatba míg keresték.
  Az első ismert áldozata Henrik, akit elemésztett de még nem tudott lemásolni.
  A keresés közben Olav megsérül, ezért helikopteren el akarják szállítani a bázisról, még a közelgő vihar kirobbanása előtt.  A helikopter felszállásakor Kate észrevesz egy marék fogtömést a zuhanyzóban. Jelez a helikopternek, hogy baj van. A lény azonban nem Olav, hanem Griggs, aki elszabadul és a helikopter lezuhan. Sam és Derek később visszajutnak a táborba.
  Kate visszamegy a zuhanyzóba de már valaki kitakarított, tehát több báb is van a táborban. Juliette elmondja neki, hogy ő Colint látta egy ronggyal a kezében kijönni a zuhanyzóból. Elhatározzák, hogy nem engedik el a mentőcsapatot és megszerzik a járművek kulcsait. Juliette egy raktárba csalja Kate-et és rátámad. Menekülés közben megöli Karlt. Kis dulakodás után mindkettőt elégetik.
  A fogtesztnél kiderül, hogy Adamnek és Colinnak nincsenek tömései, Dr. Sandersnek pedig fehér porcelánból vannak, Edvard pedig önként beáll a sorba. 
Kate, Lars, Peder, Jonas itt még ember.
Lars és Jonas elmennek Samért és Derekért akik időközben eltűntek. Lars-ot valami elkapja a hóesésben. Sam és Derek visszakeverednek és szembekerülnek Pederrel, aki Edvatd rossz fordítása miatt nekik esik, így lelövik. Peder lángszórója felrobban, a robbanásban pedig Edvard megsérül és lényként tér először magához.
  Edvard megöli Jonast, és Dereket. Megsebesíti Adamet és a padlón összeolvad vele, majd együtt bekebelezik Dr. Sanderst.
  Dr. Sanders visszamegy az űrhajóhoz és megpróbál felszállni de Kate megöli.
  A hajóból Sam már fülbevaló nélkül, lényként jön vissza, Kate felgyújtja az egyik lánctalpassal együtt.
  Az egyedüli túlélő Kate aki elindul az orosz bázis felé -az amerikairól nem tudnak.
Colin és Lars eltűntek.

   A két rész találkozása

  Az 1982-es Dolog elején két norvég egy kutyát üldözve megy át az amerikai táborba. Az egyikük egy számunkra ismeretlen pilóta, aki a film végén a stáblista közben bukkan fel először és a tábort jött megnézni, a másikuk Lars aki túlélte a kalandot de rendesen megőrült. Ők kezdik el üldözni az egyik túlélő kutyát aki le akar lépni. Az amerikai táborban mindketten meghalnak. 
  Erre mennek át az amerikaiak a norvég táborba. Az épületek között megtalálják az összeolvadt imitációt, ez Edvard és Adam. Az egyik épületben találnak egy baltát a folyosó falában, ezt Sam hagyta ott amikor kettévágta a lény egy részét.  
Találnak egy férfit a rádiónál átvágott csuklókkal és torokkal. Ő Colin, aki a szerencsétlenül végződött fogteszt után menekült el majd öngyilkos lett.
Végül megtalálják a jég szarkofágot, amit az előző csapat helyezett el. Ez is egy hiba, ugyanis a két szarkofág nem egyezik meg teljesen.
  A második kirándulásnál találják meg a hajót leolvadt jégtakaróval, szabadon. A jégtakarót Dr. Sanders olvasztotta le amikor beindította a hajtóműveket. Ez két szempontból is hiba.
Egyrészt a 82-es változatban világosan látszik a norvég felvételeken, hogy felmérik a hajó feletti jégtakarót majd felrobbantják.
Másrészt ez a csapat nem is készített ilyen irányú kutatásokat és felvételeket, nem készítenek ilyen jegyzeteket, amit a másik részben tömegével találnak meg.

  Összegzés

  A rendező nagyon jól kezelte a bárki lehet bárki hangulatot. Igazából pszichóbb hatást ért el mint Carpenter.
  Az egész filmre jellemző, hogy nem hihető, hogy 1982-ben játszódik, a karaktereken teljesen mai hangulat érződik, a frizurák sem mennek régebbre a kilencvenes éveknél. 
  Miközben ez a film előzmény film, mégis jelentős remake elemeket tartalmaz. Itt Kate lett Mac, van egy ikerjelenete is, ahol az éjszakában, miközben elégetik odakinn a lényt, elmondja, hogy mit kell tenniük. Itt is elkülönítik a gyanús elemeket egy kunyhóban és elsőre szintén vérteszttel próbálkoznak.
Nagyon zavaró ez a folytatás, előzmény, remake, reboot összemosás trend, mert azt jelzi, hogy kifutnak Hollywoodban az ötletekből.
  A film végül nem ad hozzá semmit a 82-es változathoz, nem tágítja ki a témát, mindeközben erőltetetten próbál kifutni a másik rész elejére és közben komoly hibákat vét. Ezek közül a legdurvább az, hogy ezek a norvégok nem végezik el azokat a kutatásokat, amit a másik filmben láthatunk.
Ugyanakkor nem rossz film, ha a hibákon túl tudunk lépni akkor egyszer nézhető.

  Hagyaték

  A 2011-es változat nem kapott elegendő reklámot és figyelmet. Sok néző azt sem tudta, hogy minek az előzmény filmjét nézik. Így ez a film zsákutcának bizonyult a Dolog és általában a megszállós filmek vonalában.

  Cím: Thing (2011)
  Rendező: Matthijs van Heijningen Jr. (mint Matthijs van Heijningen)
  Stúdió: Universal
  Magyar szinkron: A Dolog 

  Sci-fi az utolsó irodalmi műfaj sorozat / Sci-fi alapötletek sorozat
 


  enneagram | Sci-fi: az utolsó irodalmi műfaj | Sci-fi alapötletek | A Dolog
Hozzászólások 0Találatok: 425  

2016.07.25 10:45:32
zoli


  Az egyik első forex kereskedelmi felület, ami már elérhető volt végfelhasználók számára is, a MetaQuotes által fejlesztett MetaTrader volt.   
  A MetaQuotes 2000-ben alakult az első terméke az FX Charts volt, ezt követte a második platform a MetaQuotes.
  Ezután jelent meg a MetaTrader 3. A szám itt azt jelentette, hogy ez a cég 3. platformja, nem pedig a MetaTrader harmadik kiadására utalt.
Ezt követte az MT 4 és 5.
  Jelenleg a MetaTrader a legelterjedtebb önálló forex platform.
Mivel etalonná vált, minden fejlesztő akarva akaratlanul ezt másolja vagy ehhez igazodik.

  Az XTB-nél is elérhető számítógépre (Mac, Windows) és mobilra (Android, iOS) az MT4 testre szabott változata.
  Nekem Linux alatt, Wine segítségével tökéletesen fut az MT4.

  Az XTB rendelkezik saját dedikált kereskedő felülettel is.
Az xStation fut böngészőből, van belőle számítógépes ((Mac, Windows) és mobil valamint okos óra alkalmazás (Android, iOS) is.
  Nekem Linux alatt, Wine segítségével nem sikerült teljesen telepítenem. Valamilyen általam ismeretlen hiba után leáll.

  Az xStation elrendezése a MetaTraderéhez igazodik.
  Bal oldalon láthatóak az instrumentumok, j
  Jobb oldalon van a grafikon ablak, értelemszerűen ide nyithatunk grafikonokat. 
  Alul található a terminál ablak, itt láthatóak a kereskedések adatai, amik természetesen innen is szerkeszthetőek és megváltoztathatóak.  
  Legalul található a Chat ablak és a Beállítások.

  Az xStation a MetaTraderhez képest egy korszerűbb és látványosabb felületet ad. 
  Ha kétszer rákattintunk egy instrumentumra akkor előugrik a pozíció kalkulátor, amin mindent meg lehet nézni, be lehet állítani.
A Click & Trade egy gyors reagálású ablak, ami rögtön kiadja a legfontosabb instrumentumokat és azonnal lehetővé teszi az informálódást és a kereskedést.
  A grafikonon beállíthatunk mindent közvetlenül is. Az ablak tetején találhatunk előtelepített indikátorokat, ugyanitt van hírek és rádió fül is, a bal oldalán pedig szintén előtelepített rajzeszközöket találunk.

  xStation - Használati útmutató



  Érdemes demo számlát vagy azt is nyitni a program megismeréséhez.
A pozíció kalkulátoron keresztül gyorsabban lehet kereskedni mint hogy az ember azt mondaná: fapapucs. Ez nagyon praktikus ha az ember tudja kezelni a programot de éles számlán nem olyan jó ezt gyakorolni. 

  Ajánlott cikkek

  További bejegyzések Forex témában

  További bejegyzések Kriptovaluta témában

  Ajánlott oldalak


  - XTB: https://www.xtb.com/hu

  - XTB aloldalam:

  - XTB Magyarország YouTube csatorna: https://www.youtube.com/xtbhu


  kereskedési felület | xStation | forex | befektetés | pénzügyi elemzés
Hozzászólások 0Találatok: 432  

2016.07.13 16:05:48
zoli


  A Solaris minden idők egyik legnagyobb sci-fi regénye.
Eleinte klasszikus, tudományos fikciónak indul de hamar belegázol az emberiség legalapvetőbb egzisztenciális kérdéseibe, fő témáján a kommunikáción keresztül.
  Jellemző a műre, hogy sem a kommunista sem a kapitalista kultúrkör sem tudta rendesen filmre vinni. A mű nagy részét adó szolarisztikát teljes mértékben lehagyták és a könyv végét is megváltoztatták. Egyik oldal és egyik kor sem tudott megbirkózni a könyv alaptételeivel.
És ez jelent valamit. Nekem azt jelenti, hogy ez egy nagyon kritikus és nagyon fontos alkotás. Szerintem ha egyszer beindul a könyvégetés, ez a könyv az elsők között lesz de gyanítom, hogy egyszerűen csak nem fogják olvasni. Lem könyveinek már most is esik az olvasottsága, mivel nem nagyon illik bele a mi "happy shiny people" kultúránkba.
Nem akarom nagyon a prófétát játszani de az az érzésem, hogy ez a műfaj hamarosan egy polcra kerül a görög klasszikusokkal.

  Az író

  Stanislaw Lem (1921-2006) volt korának a legolvasottabb, nem angol nyelven író, sci-fi szerzője. 
  Lengyelországban született és orvosnak tanult a háború alatt. tanulmányait a német megszállás szakította félbe, ami alatt autószerelőként és hegesztőként dolgozott, valamint tagja volt a lengyel ellenállási mozgalomnak is. A háború után folytatta az orvosi tanulmányait de a végső vizsgát nem rakta le, hogy ne kelljen az akkori kommunista Lengyelországban katonai orvosként szolgálnia. 

  Egy kutatóintézetben helyezkedett el, szabad idejében pedig történeteket írt. 
Főleg sci-fi könyveket szerzett de előfordult, hogy gondolatait filozófiai vagy esszé műfajban mutatta be.
  Sorra nyerte el a különféle irodalmi, kulturális és tudományos kitüntetéseket.

  Lem klasszikus, tudomány fantasztikumot írt, amihez minden műveltsége megvolt. Elképesztően felkészült szerző volt aki filozófiai eszmefuttatásai során megkérdőjelezte a tudomány mindenre kiterjedő fennhatóságát is. Kritikáit és meglátásait a tudományos világ is elfogadta.
Kedvenc témája volt az emberi és az idegen civilizációk intelligenciájának és kommunikációjának a vizsgálata. Lem nem csak azt kérdőjelezte meg, hogy felfognánk-e egy földönkívüli üzenetet, a tudat működésének különbségei miatt, hanem azt is, hogy egyáltalán egymással tudunk-e kommunikálni. 
Szkeptikus volt a technológiai fejlődés fő irányvonalaival kapcsolatban.

  Egyes szerzők, bizonyos esetekben nem azért választják a sci-fit mert feltétlenül rajongók. Bizonyos estekben a sci-fi az egyetlen lehetséges műfaj. Ilyenkor a sci-fit nem választják, hanem a műfaj saját magától születik meg. 
Én a sci-fit nem csak az utolsó irodalmi műfajnak tartom de az egyetlennek ami saját magától születik.
Ez a sajátságos sci-fi forma a korabeli kommunista országokra a legjellemzőbb, ahol a kritika nem nyilvánulhatott meg közvetlenül. El kellet azt tolni térben (egy másik világ, bolygó) és időben (jövő).
  Az így született művek messziről felismerhetőek, nagyon sajátságos stílusuk van, felrúgják a műfaj addigi szabályait, a legnagyobb lételméleti és filozófiai töltéssel rendelkeznek. Nehezebben olvashatóak és nagyon nehéz őket filmre vinni. Ha igaz a sci-fi könyvekre, hogy félresiklanak megfilmesítés közben, akkor ez a tétel hatványozottan igaz erre az alműfajra.

  A könyv

  A szolarisztika  - Spoiler Alert On!

  Az emberiség kilép a világűrbe és sorra fedezi fel az újabbnál-újabb bolygókat. Egy ilyen bolygó a Solaris, ami szép lassan megdönt minden tudományos tételt.
  Tíz évig vitatkoztak a tudósok a bolygó furcsa viselkedésén mire elindult ez első expedíció. Ekkor derült ki, hogy a bolygót borító óceán egyetlen, hatalmas organizmus, az élet egy merőben új formája. Kezdetben nem tartották intelligensnek de hamar rájöttek, hogy képes módosítani a kettős nappal rendelkező bolygó pályáját, szabálytalanról állandóra.

  Ahogy felmerült a gyanú, hogy ez a gigantikus organizmus intelligens, elindultak az első kapcsolatfelvételi próbálkozások.
  Próbáltak elektromos impulzusokkal kommunikálni az óceánnal de olyan bonyolult és értelmezhetetlen jeleket kaptak vissza amit csak begyűjteni és kategorizálni tudtak de megfejteni nem. Mindig úgy látszott, hogy küszöbön az áttörés de végül soha nem sikerült mintát felfedezni a kommunikációban.
  Egy másik irányzat a szimmetriádokat, a Solaris gigantikus plazmakitöréseit kezdte vizsgálni. Ezek elképesztően bonyolult geometriai kilökődések, amik értelmezhetőek mind matematikailag mind zeneileg, mert a szél átfúj rajtuk és különböző bonyolult hangokat csal ki belőlük. Csodálatos és hátborzongató rövid életük végén a Solaris bekebelezi őket. 
Ahogy az impulzusok úgy a szimmetriádok is megfejtetlenek maradtak, valahányszor úgy tűnt egy elmélettel végül áttörést érnek el a szolarisztikában az végül kudarcot vallott.

  A könyv folyamatosan vált a cselekmény és a szolarisztika ismertetése között. Úgy tűnik, hogy a Solaris különböző megnyilvánulásai kapcsolatban állnak egymással.
Egy titkos jelentésből kiderül, hogy az óceaán nem csak olyan szerszámokat másolt le amikkel kapcsolatba került, hanem emberek emlékeit is materializálta. Egy pilóta számolt be róla, hogy az óceán felett a ködben földet, településeket és házakat látott, egy alkalommal pedig egy furcsán mozgó, gigantikus kisgyermeket.   
  Mivel óriási erőforrásuk feláldozása után sem sikerül semmit megtudni a bolygóról a szolarisztika szép lassan elsorvad. senki nem akar vele foglalkozni. A kutatókat visszavonják csak néhányan maradnak fenntartani az állomást.
  A kutatók kidolgoznak egy új besugárzást ami után titokzatos események kezdenek történni és innen indul a könyv cselekménye.

  A vendégek

  A Solaris legújabb besugárzása után zavaros jelentések kezdenek jönni a kutatóállomásról majd megszakad vele a kapcsolat. Az utolsó adásban kifejezetten egy ismerős pszichológust, Kris Kelvint kérik az állomásra, hogy segítsen nekik megoldani az ismeretlen problémát. Az a feltételezés, hogy valamilyen bezártsággal kapcsolatos pszichés probléma ütötte fel a fejét.
  Miután Kris megérkezik az állomásra a legfurcsább, legmegmagyarázhatatlanabb dolgokkal találkozik, ráadásul senki sem képes értelmesen elmondani neki, hogy mi folyik az állomáson. Csak egy közeljövőben bekövetkező eseményre utalnak, ameddig felesleges belemenni bármibe is.
  Kris másnap reggel az évekkel ezelőtt öngyilkosságot elkövetett felesége, Harey társaságában ébred. Kiderül, hogy a Solaris letapogatja az állomáson dolgozók emlékeit és ahol valamilyen érzelmi tokosodást talál, ott szubatomikus szinten éltere kelti az ahhoz kapcsolódó személyt.
  Senki nem tudja, hogy miért küldi a Solaris a vendégeket. Ahogy a szimmetriádokra, úgy a vendégekre sincsen magyarázat. Nem lehet tudni, hogy a Solaris kommunikálni akar velük vagy el akarja őket pusztítani. 
  A kutatók mindegyikének van egy vendége, egy eltávozott szerettük vagy egy feldolgozatlan kapcsolat. Természetesen az emberek összeomlanak és leáll az élet a telepen. Különböző fázisokon mennek keresztül, kezdetben elutasítják, meg akarják ölni a vendégeiket. Akik viszont csaknem elpusztíthatatlanok és állandóan visszatérnek.
  A vendégek kezdetben még nem rendelkeznek saját tapasztalattal, minden emlékük magukról, az a másik személy emléke róluk. Kidolgozatlanok, Harey ruhája például nem rendelkezik semmilyen gombbal vagy cipzárral, úgy kell levágni róla. 
De idővel elkezdenek fejlődni és saját tapasztalatokra szert tenni...

  A könyv tele van egzisztencialista gondolatokkal párbeszédekkel. Kik vagyunk, mitől ember az ember, honnan jöttünk...

  "Elindulunk a Kozmoszba, mindenre felkészülve - magányosságra, szenvedésre, harcra, halálra. Szerénységből nem mondjuk ki hangosan, de remek fiúknak tartjuk magunkat. Aztán beugrik valami meglepetés, aztán kiderül, hogy a fene nagy elszántság csak póz volt. Nem a Kozmoszt akarjuk mi meghódítani, öregem, csak a Földet akarjuk kiterjeszteni a mindenség határáig... Az egyik bolygó legyen sivatag, mint a Szahara, a másik jeges, mint a sarkvidék, vagy trópusi, mint a brazíliai dzsungel. Nemes lelkűek és humánusak vagyunk, nem akarunk más fajokat leigázni, csak átadni nekik az értékeinket, és cserébe átvenni az övéiket. Mert mi vagyunk a szent Kapcsolat lovagjai! Hát ez is hazugság. Nem keresünk mi mást, csak embereket. Nyavalyát kellenek nekünk másfajta világok. Tükröket akarunk! Mihez kezdenénk másfajta világokkal? Elég nekünk a magunké, az is a torkunkon akadt. Saját eszményített képünket keressük: az egyik bolygón legyen a miénknél fejlettebb civilizáció, a másikon a mi primitív múltunk hasonmása. Csakhogy a tükörből olyasmi néz vissza, amit nem fogadunk el, amit kikérünk magunknak. Pedig nemcsak hamvas erényeinket hoztuk magunkkal a Földről, nem az Ember hősi szobrát pakoltuk űrhajóba! Úgy jöttünk, szőröstül-bőröstül, amilyenek vagyunk, és amikor a másik fél elénk tárja az igazságot, azt a részét, amiről nem szoktunk beszélni, akkor kapálózunk!"
Stanislaw Lem: Solaris
Dr. Snaut monológja

  Végül a regény vége nyitva marad.
A kutatók egy szempontból megoldják a vendég problémát de a Solaris titka továbbra is titok marad. Kris utolsó jelenete a Solarison van, az óceán partján mereng el az események felett.

  A tanulság

  A szolarisztika megoldatlansága valószínűleg kevésbé gondolkodtatja el az olvasót, hacsak nem rendelkezik tudományos vénával de a vendégek rejtélye már jóval inspirálóbb. Persze a kettő összefügg, hiszen mindkét titokzatos jelenség a Solaris terméke.
  A bolygó megnyilvánulásai egymásra épülnek: a szimmetriádok, a lemásolt szerszámok, az emberek kollektív és személyes emlékeinek materializálásai, egy fejlődő folyamatot mutatnak. De nem tudjuk, hogy mi a szándék mögöttük.
  Az egyik magyarázat az lehet, hogy azért nem foglal állást az író mert az emberi kapcsolatokra akarja terelni a figyelmet. Az a gondolat, hogy egymással sem tudunk kommunikálni, nemhogy a földönkívüliekkel, többször is felbukkan a könyvben.
  Ezen túl mindenki előállhat a saját elméletével, ahogy a könyvben is, a szolarisztika aktív időszakában minden teológus, filozófus és tudós reflektálni akart a Solaris rejtélyeire. És persze mind el is buktak.
  Az én legjobb munkahipotézisem az, hogy a Solaris minden rendellenességet ami megreked és nem tud fejlődni azt elkülönít, fejlődni hagy majd magába integrál. Ez lehet a magyarázat a szimmetriádokra és a vendégekre is. A Solaris úgy kommunikált az emberekkel mint ha ők is hasonló organizmusok lennének mint ő. Materializálta az érzelmi problémáikat, azon személyek képében akikkel kapcsolatban valamilyen traumatikus, feldolgozatlan élethelyzetben ragadtak. Ha úgy tetszik a vendégek az emberek szimmetriádjai.
Persze ha a szolarisztika világában élnék, könnyen meglehet, hogy az én elméletem is elbukna akár a többieké.
Mindenesetre a könyv tökéletesen értékelhető az emberi kapcsolatok konfliktusainak a szintjén is. 

  Lem mély pszichológiai szinten, tökéletesen modellezi az emberi kapcsolatokat.
Nekem a könyv számos problémára adott megoldást, olyanokra amiket még pszichológusok sem tudtak bevállalni.

  A mozifilmek 

  Andrej Tarkovszkij (1972)



Khari (Harey) szerepében Natalya Bondarchuk

  A Tarkovszkij film is elveti a szolarisztikát és megpróbálja konkrétan értelmezni az eseményeket de a cselekményt viszonylag hűen követi.
A szolarisztikából egyedül a titkos katonai jegyzőkönyv felvétele került bele a filmbe, hogy felvezesse, valami nincs rendben a Solarison illetve, hogy megágyazzon Tarkovszkij alternatív befejezésének.
  A film igazi low budget költségvetéssel, egy gyártelepen készült. Mivel szinte egyáltalán nem használtak vetített háttereket a film meglepően nézhető maradt. Egy kötelező művészi kiállás van benne, aminek nincs funkciója viszont ma már nem élvezhető. A korszak és a hely modorosságain túl az egyetlen igazán elavult és idegesítő eleme a filmnek a rettenetes zene.
  A szereposztás parádés.
A film főhőse Kris Kelvin igazi antihős figura, megjelenésében a munkásosztály elképzelése az entellektüellről. Ugyanakkor Donatas Banionis kiválóan alakítja a könyvbéli karaktert.
  A Harey a Rheya anagrammája, ám az szovjet feldolgozásban, érthetetlen módon a Khari nevet kapta, ami talán a Hari oroszos változata lehet. Zseniális alakítója Natalya Bondarchuk, aki nagyon őszintén alakítja a szerepet és formálja meg a lassan saját magára eszmélő, önálló személyiséget. 

  "Tudomány? Badarság.  A mi helyzetünkben például egyaránt tehetetlen a zseni és az ostoba is. Mondjuk ki már egyszer őszintén, hogy mi egyáltalán nem a kozmoszt akarjuk meghódítani, csak a Földet akarjuk kiterjeszteni a mindenség határáig. És nem tudunk mit kezdeni a másfajta világokkal, nem is kellenek azok nekünk. Nekünk csak tükrök kellenek, kapcsolatokat keresünk de azokat sohasem találjuk meg. Annak az embernek a helyzetében vagyunk, aki olyan célra törekszik, amelytől tulajdonképpen fél, amelyre nincs szüksége. Az embernek emberre van szüksége." 
Solaris - Stanislaw Lem / Солярис - Andrej Tarkovszkij
Dr. Snaut monológja

  A film végére Tarkovszkij továbbfejleszti a Solaris ökoszisztémáját. Kris látszólag hazatér, akár a film elején és meglátogatja a szüleit. A képkockák alapján felsejlik a nézőben, hogy valami nincs rendben. A távolodó kamera megmutatja, hogy egy szigeten vagyunk... a Solaris óceánján.   
  Bár a befejezést sokan bírálták, Tarkovszkij képsorai mára ikonilkussá váltak. Nekem ez a film a legrégebbi példa a négy felvonásos filmre. 

  A film narratíváját tökéletesen összefoglalta maga Lem.
E szerint Tarkovszkij "egyáltalán nem a Solarist csinálta meg, hanem a Bűn és bűnhődést."
A film alternatív befejetése meglehetősen felháborította és tudománytalannak vélte azt.

  Steven Soderbergh (2002)



Rheya (Harey) szerepében Natascha McElhone

  Bár Soderbergh megígérte, hogy nem a szovjet film rebootját készíti el, hanem a könyvből fog dolgozni, ez nem igazán sikerült. A szolarisztikát még Tarkovszkijnál is jobban levágta és ő is alternatív befejezést adott a filmnek, követve és aktualizálva a nagy elődöt.
  A film nagyon lassú folyású de igyekeztek dinamikát adni a képeknek és a zene is ezt támasztja alá, egyébként meglehetősen jól sikerült albumról van szó. A filmnek nagyon jó a látványvilága.
Így együtt engem teljesen be is rántott.
  Soderbergh néhány apróbb változtatást eszközölt a film történetében. 
Több Chris Kelvint kapunk, egy kicsit joban belelátunk az amúgy sivár mindennapjaiban. Itt a keretes szerkezetet nem Chris szüleinek, hanem a saját háza adja. 
A Solaris nem óceán hanem gázbolygó és az űrállomás sem a felszínen van, hanem a bolygó körül kering.
  A rendező szinte tökéletsen rebootolta a színészeket. 
  George Clooney elsőre meglepő lehet de csak addig míg valaki meg nem látja a szovjet változatban Donatas Banionis-t. Egyébként Clooney is jól játszik.
  Harey neve itt is meg van változtatva, ezúttal az anagrammájára. A Rheyát játszó Natascha McElhone is szakasztott mása elődjének Natalya Bondarchuknak. Szintén jól hozza a figurát de nekem nem adja annyira, igaz kicsit más is a karaktere.
  Lettek egyéb változtatások is a karakterek terén, amik végül a film lefolyását nem változtatták meg.

  Soderbergh alternatív befejezésében az űrállomást elnyeli a besugárzott Solaris és Chris pedig egyfajta köztes létbe kerül.

  Ha Tarkovszkij narratívája a Bűn és bűnhődés volt, akkor Soderbergh a szerelmi szálat vitte tovább. Lem filmet már meg sem nézte.

  Összehasonlítás  - Spoiler Alert Off!

  A szolarisztika az egyik dolog, amit egyik rendező sem akart filmre vinni.
Ennek szerintem az a fő oka, hogy nem sikerült megfejteni. Különös de sem a kommunista sem a kapitalista értékrendbe sem fért bele egy nálunk intelligensebb lény, akivel nem tudunk kommunikálni, elsősorban nem az intelligencia mértéke, hanem a különbözősége miatt. 
  A kommunizmusnak vonzó lehetett, hogy a magasabb intelligencia nem Isten de nem fért bele, hogy nem lehet megérteni, sőt a könyv felett is el kell gondolkozni. Ennél konkrétabb filmet szerettek volna készíteni.
  A kapitalizmus első látásra sokkal megengedőbb de itt sem tudták megugrani a kommunikációs kísérletek hiábavalóságát. Hollywood is egy előemésztett értelmezéssel akart előrukkolni és valami pozitivista végkifejlettel, hogy a cselekménynek legyen valami egzakt értelme és célja.

  A másik dolog amit egyik rendező sem vállalt be, az a történet lezárásának, a tanulság levonásának az elmaradása. Valami módon, egyébként logikusan, konkrét értelmet akartak adni a történetnek és le akarták azt zárni.

  Bár egyik film sem vitte igazán vászonra a Solarist én mindkettőt tudom szeretni.
Bár messze nem tökéletesek, még de még így is hiánypótló művek. Lem alapja annyira jó volt, hogy még így egyszerűsítve is átjön rajtuk a könyv hangulata.

  Sci-fi az utolsó irodalmi műfaj sorozat


  Solaris | Nagy klasszikusok | az utolsó irodalmi műfaj | sci-fi | enneagram
Hozzászólások 0Találatok: 406  

2016.07.12 14:11:15
zoli


  A forex kereskedő platformokat első sorban Windows-család alá szánják.
Ez érthető, hiszen a felhasználók több mint 90%-a ezt használja.
Ugyanakkor a 10% körüli OS X család-ra szinte egyáltalán senki nem fejleszt, ami elég fura, mert ez még elég nagy piaci részesedés és eléggé fizetőképes tábor.
Így nem csoda, hogy a Linux-családra, ami 2-3% körül van már elfogy a fejlesztői lelkesedés.
  A platform független programok nem az operációs rendszerek területén, hanem a böngészőkön keresztül indultak fejlődésnek. Szinte minden brókernek van a MetaTraderéből vagy a saját márkás platformjából böngésző változata is.
  Ha nem felel meg számunkra a beágyazott felület akkor az egyetlen esélyünk az marad, hogy az asztali programokat tudjuk telepíteni Wine alá. Ez egyébként az esetek meghatározó részében sikerülni is szokott.
  De mi van akkor ha asztali programot akarunk, linuxot használunk és nem akarunk bindzsizni?
Ebben a cikkben a linuxra írt platformokat veszem sorra.

  Dukascopy - JForex

  A Dukascopy egy svájci bejegyzésű, felügyeletű, székhelyű bróker és bank egyben. Nehéz ennél szabályozottabb, konzervatívabb, megbízhatóbb céget találni.

  Asztali programjai a JForex (Linux, OS X, Windows) és a SWFX, ez utóbbi hozzáférést ad a svájci piachoz is. Illetve a Bridge To MT4 (Windows) ami egy harmadik féltől származó MT4 megoldás.
Böngészős változata a nem túl fantáziadús Web Platform.
És természetesen nem maradhatnak el az Android és iOS felületek sem.

  A mindenkori JForex kiadásra kerül exe formátumban Windows alá, dmg formátumban OS X alá és sh formátumban Linux alá.

  Az sh fájl nem csomag, ezért nem is a megszokott csomagkezelő vonalat követi. Közvetlenül a parancshéjban fut. 

  Letöltés után osszuk ki a szükséges jogosultságokat és tegyük futtathatóvá a fájlt (jobb egér menü / tulajdonságok / jogosultságok).
  A fájl dupplakattra indul, ahol különböző opciók közül választhatunk, amik közül a legjobb a futtatás.
  Ezután elindul a beállító modul: nyelvválasztás, telepítővarázsló. A varázsló miatt innentől ugyanúgy folytathatjuk, mintha egy windows programot telepítenénk.

  Oanda - fxTrade

  Az Oanda sh formátuma nem indult el sem futtatással, sem terminálbó. Nem csinál semmit és hibaüzenet sincs. 

  (Utolsó frissítés: 2017. 04. 17.)


  pénzügyi elemzés | befektetés | forex | bróker | linux
Hozzászólások 0Találatok: 402  

2016.07.11 11:47:29
zoli


  Aki ismer tudja, hogy szeretem az erős mondatokat.
Ez is egy ilyen lesz: A science fiction az utolsó irodalmi műfaj.



Mary Shelley

  Az utolsó irodalmi műfaj, ami még képes betölteni az irodalom funkcióját. Képes megfogalmazni lételméleti kérdéseket. Nem mindig válaszolja meg őket de még a kérdés felvetésében is paradigmaváltó tud lenni. 
Bármilyen műfaj, ami ennél nagyobb teljesítményt tud nyújtani már túlmutat a szépirodalmon és filozófiai vagy teológiai műnek számít.

  Ez az egyetlen irodalmi műfaj, amit női szerzőtől számítanak.
Mindmáig megmaradt benne a kiüresedett status quo szemtelen megkérdőjelezése, ami oly jellemző a női természetre.
  Szintén a női természete miatt sokat foglalkozik az életadással és annak a felelősségével. Innen származik az életet teremtő őrült tudós toposza is. 
  Tudományos eredete ellenére sokszor megkérdőjelezi a tudomány egyedüli létjogosultságát az élet különböző területein és irracionális de tökéletesen hiteles hozzáállásról tesz tanúbizonyságot. 

  Mivel a sci-fi még a saját eredetével szemben is kritikus, előre sejthető, hogy megkérdőjelez minden mást is. Megalkuvás nélkül kutatja az élet igazi kérdéseit, amivel szembe megy a modern értékrenddel. Ez az egyik oka annak, hogy a sci-fi klasszikusok mind kisiklanak megfilmesítés közben. 

  A science fiction története

  A nemzetállamokat még nem ismerő, határok nélküli ősi kultúrák, a buddhizmus, a hinduizmus és a taoizmus sok olyan ősi szöveget tartalmaznak amik meglepő párhuzamot mutatnak a fantasy műfajjal.
A fantasy mára a science fiction egy külön kezelt alműfaja.
A tudományos alap helyett, mitikus eredetre épít. A modern fantasy kevésbé reflektál lételméleti kérdésekre, sokkal inkább etikai és erkölcsi szálakat tartalmaz. 
Ezért sokáig nem is volt elismert szépirodalmi műfaj. Számomra még nem egy lejátszott meccs, hogy a sci-fi szülte a fantasyt vagy fordítva, mert nekem így is teljesen logikus a kapcsolat.
A mitikus világban játszódó, epikus történet, mely tele van idegen fajokkal, megidézi a buddhista, hindu és taoista kozmológiát de különösen az Indiában fenmaradt Mahábhárata és Rámayana eposzokat.
Ezért helyenként nehéz elválasztani a mitológiát a fantasytől.
A sci-fi sokkal jobban elválik, mivel behozza a képletbe a tudományt, illetve a fantasyből időközben csaknem teljesen kivesző lételméleti boncolgatást.

  A proto-science fiction

  Szinte minden nagy mitologikus műnél, visszamenőlegesen felmerül a science fiction gyanúja de a legfontosabb műfaji vonások hiányoznak. 
Mivel nincs egységes definíció, ezért saját kritériumokat kell állítanom.
Szerintem a sci-fi egy valószerű történettel kombinál egy tudományos fikciót, ami jelenleg nincs de elméletileg lehetne, utána pedig újra valószerű szabályok között folytatja és teljesíti ki a gondolatkísérletet. Ez a modern ember elképzelése a "Mi lenne ha..." témakörében.
Ez sok proto-science fiction esetében hiányzik.

  Példának okáért sokan említik Lukianosz második századi szatirikus művét, Az igaz történelmet. Bár a műben sok sci-fi toposz található, a mű számomra egyértelműen tudománytalan, mitikus eredetű szatíra.
  Szintén sokan megemlékeznek a tizedik századi japán műről, a Bambuszvágó történetéről. Itt első ránézésre van minden ami kell, űrháború, hercegnő a holdról de második ránézésre ezek csak utólagosan hatnak sci-fi elemekként. Aki csak egy kicsit is ismeri a vonatkozó irodalmat az tudja, hogy ezek az ősi kínai és japán mitológia alapelemei.
  A felvilágosodás szintén sok proto-science fictiont hozott, amiknek már közvetlen hatása volt a műfajra. 
  Gondolok itt Thomas More 1516-os regényére az Utópiára. Ez nekem inkább tűnik szociológiai munkának de a nagy társadalmi vízió egy erőteljes sci-fi vonás és maga a kifejezés is innen került a későbbi műfajba. 
  Johannes Kepler 1608-as, Az álom c. műve tökéletes proto-science fiction, előfutára a tudósok által írt  ismeretterjesztő sci-fi műveknek. Carl Sagan ezt tartja az első sci-fi irodalmi műnek, amivel tudományos szempontból egyet is értenék de irodalmi szempontból már cáfolnám. Az álom, a tudományos képzelet terméke de nincsen cselekménye. Hiába, Keplert nem a jó sci-fi műveiért szeretjük. 

  A science fiction születése

  Nincs egységes álláspont, hogy mikortól számítjuk a sci-fi irodalmat.
  A felvetés, hogy a sarokkő Mary Shelley 1818-as Frankensteinje, Brian Aldiss-tól származik. 
Bár a regény bővelkedik mitikus és gótikus horror elemekben (sokan ide is sorolják a művet), itt jelenik meg először az irodalmon belül a technológia használata és nem fordítva. Igazából ez az egyik eleme ami kiemeli korának gótikus rémtörténetei közül.
De ami a legfontosabb, itt születik meg a science fiction lételméleti szála is.
  Szintén itt jelenik meg először az a motívum is, amikor a tudomány visszafelé sül el. Ez mind a mai napig érdekes erkölcsi szála a tudományos fantasztikus irodalomnak.
Ez az első történet, ahol ember teremt embert minden isteni vagy magasabb rendű beavatkozás nélkül, ez óriási hatással volt a műfajra. Ráadásul itt a teremtmény nagyobb, erősebb és intelligensebb mint egy átlagember. Az ember által létrehozott fejeltebb ember szintén klasszikussá vált. 

  Sokan Jules Verne (1828-1905) és H. G. Wells (1866-1946) műveitől számítják a sci-fi irodalmat.
Kétségtelenül ők a sci-fi nagy alakjai de Shelley évtizedekkel megelőzte őket.
Érdekes, hogy érett férfiakként sem tudták megközelíteni ennek a tizenkilenc éves lánynak a lételméleti gondolatait. Bár a Frankenstein irodalmi stílusa még fejletlen de azt azért vegyük észre, hogy nem kalandregény és nem is földönkívülis-megszállós történet. Ezért nálam minden hibája ellenére is irodalmilag kiemelkedőbb.   

  Shelley nem esett nagyon messze ama bizonyos fától. 
Apja William Godwin ismert író és filozófus, édesanyja Mary Wollstonecraft pedig feminista írónő volt. 

  Mary nem járt iskolába, taníttatásáról apja gondoskodott, akinél gyakori vendégek voltak írók, filozófusok és tudósok. 

  A tudomány ebben a korban, soha nem látott módon, robbanásszerűen fejlődött ez adta a tudományos táptalajt. 
Luigi Galvani orvosi elektromosságtannal kapcsolatos kísérletei ugyan nem tudtak halottakat életre kelteni de még sem voltak légből kapott dolgok.
Ez vezetett el a defibrillatorig, a lebénult izmok elektromos stimulálása pedig a mai napig a tudomány élvonalához tartoznak.
Mivel az idegrendszer és a szív- és érrendszer leállása nem károsítja azonnal a szerveket, azok elektromosan életben tarthatóak, ez teszi lehetővé a szervátültetést. Egyes szervek még tizenkét órával a halál beállta után is hasznosíthatóak. A Frankenstein korában elég meredek volt arról írni, hogy valaki halott emberek testrészeit varrja össze de ma már komplex szerveket, végtagokat is át lehet ültetni, méghozzá működőképesen. 

  A történet fikció része az írónő tragikus életéből származott.
  Édesanyja belehalt a szülésbe, ez a tragédia végigkísérte Mary egész életét. gyermekkorában gyakran játszott a temetőben, ahol halott édesanyja szellemével beszélgetett.
  Első gyermeke koraszülött volt és pusztán két hétig élt. Ez összetörte Maryt. Ezután volt egy visszatérő álma, ami valószínűleg minden gyermekét elvesztett édesanya visszatérő álma. Álmában a kislánya újra életre kelt, teljesen ki volt hűlve és a kandallónál kellett felmelegíteni.
  A három gyermeke közül csak egy nőtt fel, még az örökbe fogadott negyedik gyermeke is meghalt. Elmondhatjuk, hogy nem volt szerencséje élet és halál kérdésében, ami így nagyban meghatározta az életét.

  A tudomány és a fikció Mary álmában keveredik össze, itt látja meg Victor Frankensteint, az őrült tudóst, aki szintén elveszíti az anyját és ezért a halál megszállottjává válik.
  Victor halott emberekből hoz létre egy testet amit életre akar kelteni. Halottakhoz pedig temetőkből jut, ami az írónő kedvenc gyermekkori színhelye. A frissen eltemetett halottak kihantolása tudományos célokra egyébként eléggé elterjedt volt akkoriban.
  Victor az élet szikrájával kelti életre a teremtményét, ahogy Mary álmában a tűz mellett keltette életre a kislányát.  
  Frankenstein teremtménye tragikus sorsából adódóan vándorolni kényszerül. Ez újabb párhuzam, mivel a kis Mary képtelen elviselni mostohaanyját és állandó dührohamokat kap, két évre Skóciába küldik.
A teremtmény a saját erejéből emelkedik fel és tanul csupán azáltal, hogy figyel akárcsak Mary gyermekkorában.
A teremtmény az emberiség szimbóluma, elhagyta a teremtője, ahogy Shelley korában az emberek is azt érezték, hogy elhagyta őket az Isten. A teremtmény barátságosan közelít az emberekhez akik megrémülnek a szörnytől, a történetben valóban ők válnak szörnnyé.
A lény visszatér Victorhoz, hogy kérjen tőle egy társat, amikor Victor végül elpusztítja kísérleti stádiumban, a lény bosszút áll Victoron. Eddig az ember teremtett embert, most a szörny teremt szörnyet.

  Mary Shelley először 1818-ban jelentette meg a könyvet névtelenül, mivel nem volt biztos a fogadtatásában. Közben vidékre költözött. Visszatérte után szembesült vele, hogy a könyv sikert aratott. 1831-ben vállalta fel a regényt és összesen négy kiadást szerkesztett belőle.

  A Frankensetinnel kezdődött el a science fiction könyvek megfilmesítési tragédiája. 
Igazából a klasszikus művek, az elbeszélő szándéka szerinti megfilmesítését szinte senki sem vállalta be. Itt nem csak a fogyasztói kultúráról vagy kapitalizmusról van szó.
  Erre a legjobb példa Stanislaw Lem Solaris-a, amivel sem a kommunista Szovjetunió sem a kapitalista Egyesült Államok sem tudott mit kezdeni, mivel az értékrendje szemben állt minden olyan társadalomformáló erővel, amelyik nem akarta, hogy az emberek gondolkodjanak.   
  A Frankenstein filmek is megfeledkeztek a mű teológiai, filozófiai, erkölcsi vonatkozásairól és horror történetté degradálták a könyvet.

  A sorozat következő részeiben megemlékezem a science fiction nagy klasszikusairól és kitérek arra is, hogyan fejlődött tovább a műfaj lételméleti vonala.

  Sci-fi az utolsó irodalmi műfaj sorozat


  enneagram | sci-fi | az utolsó irodalmi műfaj
Hozzászólások 0Találatok: 388  

4. oldal / 68
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>