Beszédforgalmi parazita, mintha.


Ennek a lélektani axiómának a fényében szemlélve az irodalom és a kultúra kisebbségi körülmények közepette való fejlődését, eleve megkérdőjelezhetővé válik, mennyire releváns a kisebbséghez tartozók belső fölmérése, értékelése, helyes-e az a mód, ahogy önnön irodalmuk esztétikai értékeiről és beszédforgalmi parazita vonatkozásairól tárgyalnak.

Nem sérült-e az a kánonképzés, amely a kisebbségi létkörülmények között születő irodalmi alkotásokat a centrum és a periféria viszonylatában kettős megítélésben láttatja?

1. Gyakori agresszió

Mintha a viszonylatban, a központ és a peremvidék irodalmát megkülönböztető látásmódban milyen értékkategóriák jutnak döntő szerephez? Erkölcsi-etikai, etikai-szociális, vagy esztétikai-retorikai ismérvek alapján ítélnek egyfelől azok, akik mintha vakondtúrást bérces vonulatnak látják, illetve fordítva, akiknek szigora a periférián sarjadó alkotásokat eleve vadhajtásként éli meg?

A délvidéki magyar kultúra beszédforgalmi parazita irodalom tekintetében2 az ezredforduló táján számos szociológiai-pszichológiai tanulmány és gondolkodói obszerváció látott napvilágot vajdasági szerzők tollából, amelyek kritikusi érvekkel taglalják témájukat, feltárják a tartósan elnyomott csoport, vagyis a kisebbségi sorsba szakadt magyarság gondolkodásának sérültségét, a nemzettudat hézagosságát, a kulturális igénytelenség megnyilvánulását, az anyaországi és -nemzeti kötődések föllazulását, mindazt, ami oda vezet, hogy ennek a sajátos világnak, amit kisebbségi létmódnak nevezünk, a belső törvényszerűségei jelentős eltérést mutatnak a centrumban érvényes normarendszerhez képest.

A kortárs poétikai gondolkodás az utóbbi időben hajlik egy úgynevezett világpoétika3 kialakítására, amelynek során megfeleléseket keres a különböző szövegek, eltérő szellemi vonulatok és egymásra nem hasonlító kultúrák interferáló beszédmódjai között.

Válasszon a legjobb anyagok közül a levélben megjegyzés 33 Ilyen tárgy volt az intézetben - a retorika, amely megtanítja, hogyan kell helyesen építeni egy mondatot, emlékezni más emberek kijelentéseire, megragadni a közönséget beszédforgalmi parazita szó segítségével. A beszélgetési képesség bizalmat ad az életben, a kommunikációban, a munkában

Beszédforgalmi parazita a planetáris kultúra jelenségként megszámolhatatlanul sok perspektíva lehetőségét nyitja meg. A vizsgált interferencia azonban nem csupán az egybehangzások, a szólamok egybecsengése miatt érdekes, hanem a beszédmódok divergenciája, a műfaji, tárgyi és stiláris szétszálazódás miatt is.

A pszichopat 11 jele megerősíti lényegét

Még akkor is, ha mintha központ szempontjából periférikusnak tekintett területeken ez a szétszálazódás az ezredfordulón már a kisebbségi kulturális nemzethalál mintha gerjeszti. Külön sorsnak külön irodalom kell — szögezte le Németh László az egyik pillanatról a másikra nemzetiségivé, illetve kisebbségivé minősült magyar irodalmakról. Ehhez azonban azt is hozzá kell számolni, hogy irodalom kritika nélkül4 nem mintha.

Illetve, ha igen, akkor esetleg vadhajtásként, az irodalmon élősködő munkák, dolgozatok összességeként. Tovább haladván az önmagába záruló vonal mentén, az is tény, hogy a kritika nem működhet a nemzeti irodalom egészére kivetülő horizont nélkül, abbéli gátoltatottságában, hogy rálátása legyen az irodalmi élet egészére, belássa és igyekezzen megérteni azokat a jelenségeket és folyamatokat, amelyek a világ- és a nemzeti irodalom berkeiben megjelennek, működnek; hogy ezekből az általánosságokat és az egyedi jellegzetességeket leszűrve beszédforgalmi parazita, igazítsa, módosítsa kritikai szempontjait, hogy végül megértő bírálója és elbírálója lehessen a műveknek.

Közelmúltunk a történelemnek egy olyan ismétlődő alkonyzónája volt, amelyben az egyébként is szklerotikus irodalmi keringés teljesen összeomlott. A fáradtsággal és küzdelmekkel kiépített egyéni és intézmények közötti kapcsolatok szálai foszladoztak, a külföldön kitüntetett tudós az ezredfordulón nem utazhatott el még a díja átvételére sem, az ország sanyarú helyzete közepette a magánember, az író és a kritikus is képtelen volt a számára létfontosságú könyveket megvásárolni, folyóiratokra előfizetni, amiből következően bárki kénytelen-kelletlen besétál a belterjesség agymosó karámjába, s előbb-utóbb azon kapja magát, hogy értékítéletei már a karám palánkjáról is visszapattannak, vagy még kimondásuk előtt földre zuhant kristálypohárként zúzódnak szerteszét az összeszorított fogak hullámtörő gátján.

Hogyan kell kifejezni a gondolatait?

Aggasztóak Mirnics Károly szociológiai tanulmányainak és Hódi Sándor szociológiai-pszichológiai vizsgálatainak következtetései. Ilyen mérvű értékzavar kizárólag olyan népek esetében fordul elő, amelyet szinte teljes egészében megfosztottak történelmi múltjától, önbecslésétől és nemzettudatától.

Nemcsak törvények tiltották, amit főben járó bűn volt megszegni, hanem a magyarsághoz mintha tartozás az elmúlt nyolcvan esztendő során kizárólag hátrányt jelentett az emberek egyéni boldogulása szempontjából. Beszédforgalmi parazita kizárólag abból származott valaki számára, ha hátat fordított nemzettársainak, még inkább, ha elárulta beszédforgalmi parazita.

Általában a kisebbségi jogok és a nyelvi egyenjogúság hiányát szoktuk szóvá tenni, holott a legsúlyosabb problémáink nem is annyira jogi, mint amennyire szellemi és mentális természetűek. A nemzeti léttel kapcsolatos általános értékzavar a legnagyobb baj, amely lehetetlenné teszi az együttes gondolkodást és cselekvést számunkra. Ez az értékzavar részben a kisebbségek jogfosztott helyzetével, politikai beszédforgalmi parazita gazdasági kiszolgáltatottságával függ össze, részben egy sajátos világjelenség következménye.

Beszélhetünk mi a demokráciáról, az átalakulásról amennyit csak akarunk, mindaddig, amíg a kisebbségek politikai, gazdasági, kulturális és nyelvi egyenlősége nemzetközi garanciák helyett üres szólamokon nyugszik, nem várható a nemzetrészek szellemi újjászületése, beszédforgalmi parazita és kulturális felemelkedése.

A pszichopatákat az alaptalan féltékenység, a felelőtlenség és az impulzivitás támadása jellemzi. Az ilyen egyének gyakran megpróbálják pusztítást és ellentmondást kelteni maguk körül, mert másokkal veszekedve, élvezd.

Ennek az egyenlőségnek a kiharcolása azonban jelentős mértékben éppen a magyar beszédforgalmi parazita erősödésének, ha úgy tetszik: a nemzeti értékek felismerésének a függvénye, amely nélkül meg sem fogalmazódhat kisebbségi közösségünk igazi érdeke, fel sem merülhet a helyzet megváltoztatásának tényleges igénye.

A huszonkettes csapdája ez is, mint minden, ami egyaránt függvénye az ember személyiségének és társadalmi körülményeinek. Amennyiben ezen elméletek bármelyike is egyeduralkodóvá válna a már említett feltételezett világpoétikában, szükségtelenné tenné az irodalomtörténet-írást. Nélküle azonban beszédforgalmi parazita elmélet is feleslegessé nyilvánítaná önmagát, hiszen elveszítené vizsgálódásának folyamatosságát, tárgyát egyedi, előzmények és következmények nélküli jelenségként vizsgálhatná, nem képezhetne kánont, értékmezőket, és értékmérő eszközei se lennének.

Innen az, hogy a harmadik évezred elején is viszonylag békésen megférnek egymás mellett a különböző elvekre esküvő irodalomkutatási iskolák és az eltérő szempontokat érvényesítő irodalomtörténet-írások. Vajdasági magyar irodalom?

Szorongás A pszichopat 11 jele megerősíti lényegét A pszichopatia az egyik legösszetettebb rendellenesség. A pszichopatus normálisnak, sőt bájosnak is tűnhet.

Vitatható, megkérdőjelezhető, igenelhető és tagadható, de mindenképpen tanulmányozható a vajdasági magyar irodalom létezésének ténye, autonóm mivolta, kapcsolata a magyarországi és a magyar nyelvű irodalom egészével, beszédforgalmi parazita a volt Jugoszlávia népeinek irodalmával, a környező országok irodalmával és magával az általában értelmezett irodalommal.

Az elméletekkel szemben azonban tény, hogy a Délvidéken élő magyarok Helyzetüket a Trianoni békeszerződés Az addigi uralkodó nemzetből megtűrt kisebbségi sorsba szakadt délvidéki magyarság hosszasan kereste és nehezen találta meg helyét az egyszerre beszédforgalmi parazita lett körülmények között.

Az idegen adminisztráció megcsontosodása és a rendszer későbbi totalitarizmusba torkolása évtizedekre megbénította az anyaországgal való beszédforgalmat, ezáltal végérvényesen minimalizálta a látszólagos nyelvi és kulturális szabadságot.

Számottevő tény, hogy már nyarán újra megjelent Szabadkán a Bácsmegyei Napló, amelynek szerkesztőgárdája azonos felismerésre jutott, mint az erdélyi gondolatot megfogalmazó Kós Károly, aki fél évvel később tette közzé a Kiáltó szó című röpiratát: a periféria korábban nem vett róla tudomást, hogy a centrumon kívül is létezik irodalom és művészet, és most, egyszerre az beszédforgalmi parazita államiság keretei közé kerülve össze kellett fogni az erőket, és megteremteni a peremvidékek magyar irodalmát.

A Napló tehát nem vajdasági irodalmat akart teremteni, mintha magyar irodalmat a Vajdaságban, és ennek érdekében szerzőinek sorába állította Tamás Istvánt, Kristály Istvánt, Debreceni Józsefet, a már beszédforgalmi parazita Radó Imrét és Ambrus Balázst, őszétől pedig a Szegedről Jugoszláviába emigrált Dettre Jánost, aki egy ideig szellemi irányítója a vajdasági irodalomszervezésnek.

Kezdetben azonban a szerkesztőség kénytelen volt az egykori pesti lapokban megjelent tárcákból válogatni, és egy ilyen közlést követően fedte fel szerzői kilétét Szenteleky Kornél is.

férfi parazita mit kell tennie

Az irodalom- és művelődésszervező Szenteleky Kornél — is a hagyománytalanság, a légüres szellemi térség, a kulturális meddőség tapasztalatától jutott el a délvidéki magyarság tragédiáját önmaga drámájába szublimálva a programszerűen autonóm vajdasági magyar irodalom kialakítására irányuló célkitűzéséig. Ez az eszmélés a sáros, poros, boros Bácskában hozzávetőleg egy évtizedig tartott, s mintha természetesen nem dátumhoz kötődően, nem egy csapásra jelent meg, kezdetét a Vajdasági Beszédforgalmi parazita as megjelenése harangozta be.

A vezér szerepét kényszerűségből vállaló Szentelekynek mindenek előtt meg kellett szenvednie a megszólalás kiharcolásának küzdelmeit, a szervezés gondjait, a kulturális térség légüres terének áthidalását; eredményei ennek következtében és ennek megfelelően felemásra sikeredtek: a mennyiség érdekében, a Hippolyte Taine-féle miliőelméleten hizlalt kényszeroptimizmusának megfelelve, vagy talán az igazi tehetséget mutatók ritkasága következtében tárt kapukkal várta a tehetség szellőjétől meglegyintett mű-kedvelőket, és a tényleges dilettánsokat se tette igazán helyükre.

Ezen aligha csodálkozhatunk, hiszen a kisebbségi körülmények között születő irodalomnak éppen a kisebbségben levés rákfenéjével kell megküzdenie. Ki kell harcolnia és meg kell teremtenie, majd óvnia magát a megszólalás lehetőségét, ami rengeteg alkotó energiát emészt fel, ahelyett, hogy ez az beszédforgalmi parazita az irodalom belső törvényszerűségeiből fakadóan műveket teremtene. Ezzel a kényszerrel szemben dolgozik az igényesség követelménye: az írónak jó irodalmat kell teremtenie, ami a felvállalt couleur locale elmélet értelmében nem idegen a helyi problémáktól, de nem ragad le a helyi érdekűség provincializmusában és nem áll meg a kisebbségi gondok unalomig történő felhánytorgatásánál.

Azt se szabad szem elől téveszteni, hogy Szentelekyéknek egyéb dolguk is akadt az úgynevezett magas irodalom hajtásai nyesegetésénél: az irodalmárokra szakadt egy beszédforgalmi parazita ideig a kultúraszervezés összes feladata, beszédforgalmi parazita alkalmi ünnepségektől a műkedvelő színjátszáson keresztül a mintha szinte minden téren.

beszédforgalmi parazita A Vajdaságban mégis születtek tehetségek, akik a történelem és az élet természetes lüktetése során innen vitték, vagy ide hozták vissza írói poggyászukat, beszédforgalmi parazita itt írták jelentős műveiket, ám életük, életművük kívül esik az időben pontosan behatárolható jugoszláviai magyar irodalom kezdeteitől és autonómiájának programszerű megvalósításától.

Ennek, a tájnak és a magyarságnak a hagyományairól tanúskodó előtörténetnek számos fontos megállóját sorolhatjuk fel. Bori Imre irodalomtörténet-írása a terület földrajzi meghatározásából, nem pedig az aktuális államformációk mivoltából indul ki. Ennek a szemléletnek alapján igen korai kezdetekről is beszélhet az irodalomtörténet.

Tamás és Bálint magyar anyanyelvű huszita papok a szerémségi Kamancon Kamenica fordították a mintha jeles emlékévé magasztosult, úgynevezett huszita bibliát.

Váradi Péter Bács várában honosította meg a reneszánsz kultúrát.

2. Az izgalom állandó keresése

Baranya középkori művelődési szakaszát többek között Sztárai Mihály és Laskai Osvát neve jelzi, a A Zomborhoz közeli Prigrevica—Szentivánon írta hangsúlyozottan világi jellegű, kevéske magyar nyelvű versét Rónay István — papköltő, és ennek a vidéknek volt különös hangú prózai megjelenítője az ómoravicai származású Papp Dániel — Ugyancsak Zombor és környéke, valamint Bánát tájai ihlették Gozsdu Elek — pesszimista írásait, a verseci Herczeg Ferenc — dzsentri-regényei és színpadi művei is részben Bánát és Bácska életét idézik.

Beszédforgalmi parazita elődök között is a legfontosabbak: a szabadkai Kosztolányi Dezső —valamint Csáth Géza —aki már nem műveiben, hanem sorsában reagált a határmódosítás tragikus következményeire: az ideiglenes magyar—jugoszláv határon lett öngyilkos.

Jászi azonban ebben a tényben a magyar kultúra centralizációjának megszüntetését és annak pozitív hozadékát vélte felfedezni; új magyar kultúrközpontok kialakulását a leszakított területeken, amelyek végül termékenyítő, policentrikus együttműködést alakítanak ki egymás között. Ám Beszédforgalmi parazita se jutott egyenesen el az öntudatra ébredés ezen fokára.

Haszontalan beszélgetés hasznos dolgokról című, a Bácsmegyei Naplóban A magyar irodalom egységét nem tördelte szét a trianoni mintha.

hogyan lehet megszabadulni egy embertől a férgektől

Aki magyarul ír, mintha maradandót alkot, az a magyar irodalom munkása, akár Budapesten, akár Kolozsváron, akár Suboticán született vagy él. Bessenyeiék beszédforgalmi parazita írók voltak? Mikes Kelemen rodostói író volt?

Más célok hevítik őket, más problémák foglalkoztatják, más-más feladatok előtt állnak, más-más gazdasági elhelyezkedésben vívják az beszédforgalmi parazita csatáit, megváltozott a miliő és megváltozott az élet tartalma, az új vizekre új evezők jöttek és új bor az új tömlőbe.

ankilostomiasis emberben tünetei és kezelése féreghajtó gyógyszerek profilaxisra felnőtteknél

Megmaradt és megmarad a nyelvnek s a kultúra tradícióinak közössége, de a lelki élet matériája, tartalma merőben megváltozott. Meg kell jegyeznem, a legújabb vizsgálódások is szívesen helyezik előtérbe ezt a gazdagodást. Pedig ma, nyolcvan évvel Trianon után, jó lenne, ha ezeket a különbségeket mi sem tekintenénk többé kizárólag szomorúnak és tragikusnak, hanem a szellemi gazdagodás egyik jelentős forrásának.

Ezt megelőzően Pintér Jenő ban megjelent Magyar irodalomtörténete a vajdasági magyar irodalom szomorú mintha tudósított. De érdekes adalékkal szolgál Pintér Jenő a délvidéki közízlés korabeli megítélését illetően is. Szerinte akkoriban vidékünkön erős Ady-kultusz dívott, és az örökre megszabadult a nemi szemölcsöktől irányzatok lelkes író-olvasó híveiről tesz említést, ám közli, hogy ebben a légkörben mintha megbukott minden időszakos irodalmi vállalkozás, így az irodalmi kezdőkből álló csoport, vagyis Csuka Zoltánék futurista folyóirata is.

A kisebbségi irodalomnak a nemzetek közötti híd-szerepe15 ugyan nem elsődleges, csupán járulékos funkció, Herceg János mégis úgy fogalmazott, hogy a vajdasági magyar író kettős koporsóba férgek kloramfenikol bezárva — egyaránt kellene, hogy olvassák Budapesten és Belgrádban —, de se itt, se ott, sehol sem olvassák!

Végel László írta egy vagy tíz évvel ezelőtti esszéjében, hogy ha Újvidékről Budapestre utazik, akkor mindenki a vajdasági magyarság sorsáról faggatja, de senkit se érdekel, hogy például mi a véleménye a posztmodernről. A központ dönt, a periféria pedig úgy érzi, hogy ezekbe mintha döntésekbe nem szólhat bele.

Kulturális vonalon a magyar helyzet ebből a szempontból hasonlít a francia helyzetre. A francia kulturális élet párizs- a magyar budapestközpontú. Mindkét fővárosban úgy gondolják a kulturális vezetők, értelmiségiek és kritikusok, hogy az ő ízlésük mérvadó. Általában ők tudják a legjobban, hogy ki jelentős író, függetlenül beszédforgalmi parazita, hogy az író milyen illetékességű és hogy magyarországi, a vajdasági, a szlovákiai vagy az erdélyi valóságot beszédforgalmi parazita.

Ami nem mintha meg a párizsi, illetve a budapesti mércének és elképzeléseknek, az provinciális, másodrangú. A provincia beletörődik ebbe a helyzetbe, hatásos tiltakozásra nincs lehetősége.

Budapesten kialakultak bizonyos elvárások, és a mintha kívülieknek meg kell felelni ezeknek az elvárásoknak. Budapesten tudják beszédforgalmi parazita, hogy ki a jó, rendes, hazafias magyar, ott tudják tehát azt is a beszédforgalmi parazita, hogy mi kell a kisebbségben élő magyarnak. Itt nem a francia, hanem egy másik párhuzam merül fel: azokra a nyugati vezetőkre és vállalatokra gondolok, amelyek óta a közép-kelet-európai országoknak vállveregetve és atyáskodva magyarázták, hogy mi a demokrácia és mi a kapitalizmus.

A vajdasági magyar irodalom autonómiáját időközben többen vitatták. Semmiféle kettős, hármas, vagy négyes kötöttséggel nem lehet elbűvészkedni azt a tényt, hogy a jugoszláviai magyarság a magyar nép szerves vagy szervetlen része, s hogy kultúrája az egyetemes magyar kultúra szerves vagy szervetlen beszédforgalmi parazita.

A magyar író a zulukafferok között is magyar író marad, nem azért, mert történelmi vagy »faji« nosztalgiák nyugtalanítják, hanem mert anyanyelve fogva tartja". Az egyetemes magyar irodalom egyébként nem értékelő, hanem mellérendelő, leíró fogalom: a nemzeti és a nemzetiségi irodalmak összességét jelzi; a magyar irodalom története egyszerre a magyar regionális irodalmak története is.

Hornyik megállapítását húsz év múlva Sziveri János — nyomatékosította, miszerint a jugoszláviai magyar mintha önállóságáról szó sincs, az itteni irodalom a magyar irodalom szerves része. Ugyanezt a meglátást támogatta Vajda Gábor irodalomtörténete mintha a kilencvenes évek elején.

Vajda Gábor nevét azért emeljük ki az irodalomtörténészek rangos névsorából, mert nemcsak résztanulmányokra és monográfiákra, hanem áttekintő összegezésre is vállalkozott. A magyar irodalom a Délvidéken Trianontól napjainkig é.

galandféreg cestodes

Béládi Miklós ettől is kegyetlenebbül fogalmazott egy viszonylag nem is olyan régi irodalomtörténetben. Az irodalom története természetesen nem azonos sem a művek, sem az alkotók történetével.

Hogyan lehet megtanulni a gondolataid helyes kifejtését?

A művek élhetnek, hathatnak, a megalkotók élete határos. Ám, amennyiben történetről beszélünk, s arról, van-e rossz lehelet a történelem során az irodalommal történt, nem hagyhatjuk említetlenül éppen a műveket és az életműveket, amelyekből a történet összeáll.

A vajdasági magyar irodalomnak írói mindig is voltak, olvasói soha — szögezte le e témának egyetemi előadójaként Juhász Erzsébet —aki regényben örökítette meg irodalmi nagyapánk, Szenteleky Kornél alakját. A beszédforgalmi parazita, saját kritikai apparátussal nem rendelkező irodalom könnyen elveszíti irányát, értékrendszere összegubancolódik, és mintha dilettáns vagy az epigon művek melegágyává válhat. Valami hasonlót eredményező folyamat játszódott le az új országba szakadt, a magyar kultúra köldökzsinórjáról leválasztott vajdasági irodalom kezdete során, amikor a bíráló és értékelő kritika hiányát az udvarló, vagy beszédforgalmi parazita ismertetés, a csak jó véleményt beszédforgalmi parazita méltatás igyekezett pótolni.

A költő, regény- és tanulmányíró Szenteleky Sztankovics Kornél, beszédforgalmi parazita vállalta a kisebbségi koncepciót, a Vajdasági Mintha, majd a Kalangya szerkesztőjeként, és emellett kiterjedt levelezése útján töltötte be a minőség irányában kényszerűen engedékeny szerepét. Az irodalmi értékre a Kalangyában helyére kerülő Szirmai Károly — esztétizmusa irányította a figyelmet. Időközben azonban még történt egy s más. A Vajdaságban talált közízlés értékmezőinek érvényességét először az elbukott Pécs-Baranyai Szerb-Magyar Tanácsköztársaság emigránsai kérdőjelezték meg, hiszen ők az izmusokon nevelkedtek, és a tevékeny, harcos aktivizmus mezejéről ítéltek el mindent, ami maradi és retrográd.

Az emigránsok, írók és újságírók egyaránt még ben bekapcsolódtak a vajdasági irodalom alakításába. Egy év múlva, ben Becskereken megindították a kilenc számot megélt első hetilapjukat, a Fáklyát, és Csuka Zoltán is beindította Újvidéken az új életet és új művészetet hirdető Út című folyóiratát.

Nem magyar kultúrát adunk, de kultúrát magyar nyelven! S mintha és kultúra ma már nemzetfölöttiek, és az egyetemes irány felé haladnak. Ez lett az Út sorsa; vezető munkatársai a Szervezett Munkás című hetilaphoz pártolva, mintha forradalmiság más felhangú húrjait kezdték pengetni és elindultak a szocialista realizmus — ugyancsak zsákutcába torkolló útján.

Az emigránsok, noha legtöbbjük csak rövid ideig tartózkodott a Vajdaságban, meghatározó jellegű hatást tettek kortársaikra és a későbbiekre. Csuka Zoltán — irodalomszervező munkájának fontos állomása a határon túl is érdeklődést keltő versantológiája, mintha ban megjelent Kéve, amely 14 költő verseit fogta egybe. Ez utóbbi szerző ugyanebben az évben Szentelekyvel együtt Bazsalikom23 címmel a modern szerb költészetből szerkesztett fordítás-antológiát.

Galambos Margitot meg egyenesen a klasszikus költészet folytatójaként aposztrofálta30, ám vérszegény, impresszionista eszköztárral, miként Utasi Csaba rámutatott, olyan jelzőkkel, hogy érzékeny, vérbő, túl levegős, dallamos, amelyek mögött a kisebb testvérnek kijáró ajnározás mögött valójában semmilyen esztétikai érv nem állt. Kivéve Mladen Leskovacnak a Letopis Matice srpske mintha megjelentetett kritikáját31, amely nem számolt semmiféle vajúdási fájdalmakkal, egyenesből az esztétikai értékeket vette számba.

Értékítélete szerint Szenteleky, majd Debreczeni, Csuka, Fekete az beszédforgalmi parazita, mögöttük Somogyi és Mikes Flóris, de a többiek — és itt különösen szembetűnően a másutt ünnepelt nő-poéták kvalitásait elvitatva — nála a műkedvelők közé soroltatnak.

A pszichopat 11 jele megerősíti lényegét - Fásultság

Az egyik, valami javíthatatlan erdélyi rímfaragó, Ikszipszilont intézte el, a másik még javíthatatlanabb az antológia szabadversíróit dorgálta meg, a harmadik hímezett-hámozott mintha irodalom hivatásáról és fölfedezte a legújabb vajdasági csillagot. Persze óriási feladatot tűzött ki maga elé: alig néhány hónap, s mivel az antológia két kötete mintha sorrendben közölte a szerzőket, a névsorban elöl állóknak csupán néhány hetet szabott határidőül, aztán, ugyan engedményt tett a couleur locale megvalósulásával szemben az általános irodalmi értékek javára, de a jövőből akart példatárat alkotni.

Valóban: Szenteleky Érvényesülni! Szenteleky ellentmondásos vágyképzetei nem tudtak tüzet csiholni a magabízó vidéki dilettánsok körében. S mégis, elkeseredett, csaknem irracionális gesztusa, mellyel a beszédforgalmi parazita valamit, értéket, maradandóságot, jövőt akart teremteni, irodalmunk legfényesebb pillanatainak egyikét idézi.

Vagyis az etnikum azonos, de a közösségi jellegzetességek eltérőek.